Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-26
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.26 . 13 elitben, hogy máig rejtegetik a tényleges adatokat. Nem a választópolgárok számát veszik alapul, hanem a választói névjegyzékre jelentkezettek számát (138 ezer), amivel vagy százezer magyart holt lélekké nyilvánítanak. Az egyharmadnál csekélyebb részvétel azért is meglepő, mivel a magyarországi meg a szerbiai politikai elit is nagy jelentőségűnek minősítette a választást, a vajdasági magyar politikusok pedig történelminek kiáltották ki. A túlzások ellenére kétségtelen, hogy a nemzeti t anácsokról szóló törvény tartalmazza az autonómia embrionális formáit. Lehetségese, hogy a vajdasági magyarságot nem érdekli az autonómia? A közéleti megnyilatkozások épp az ellenkezőjéről tanúskodnak. A politikusok a magyarság drasztikus lélekszámcsökke nésével igazolták az alacsony részvételi arányt. Elképzelhetetlen azonban, hogy 2002 és 2010 között ilyen nagyméretű fogyás történt volna, pont abban az időszakban, amikor a kisebbségi párt kormányzati felelősséget vállalt. Ha így van, miért hallgattak kor mányzati pozícióban? Az indok inkább a politikai programok elévültségében keresendő. Milosevics bukása után, amikor a helyzet csillapodott, a vajdasági magyar szavazópolgárok a parlamenti választások alkalmával egyre nagyobb számban adták voksukat a többsé gi pártokra. Ez vonatkozik az önkormányzati választásokra is. Főleg a Demokrata Párt térnyerése érzékelhető. A szavazatok elapadása bizalmi válságról szól, ami abból fakad, hogy egyrészt a hagyományos kisebbségi retorikát, a szimbolikus nemzetpolitikát, má srészt az új feltételek (szabadpiac, kapitalizmus, parlamenti demokrácia) teremtette hétköznapi életet nem sikerült összhangba hozni. Mindezt nem vagy/vagyokban kell feloldani. A jelenlegi szimbolikus nemzetpolitika úgy képzeli el a magyar kisebbséget, mi nt egy szigetet, skanzent, amelynek tagjai nap mint nap áldozatot hoznak. Az élet azonban máshol zajlik. Egy magyar orvos, mérnök, vállalkozó, a kisebbségi technokraták, de az egyszerű munkavállalók is, mindazok, akik a munka és a közélet világában élnek, gyakorlatból tudják, hogy nem egy extra szigeten élnek. Ennél a politikánál hatékonyabb stratégiákat igényelnek. Emiatt a Vajdaságban a képzett réteg részint más, többségi pártokban keresi a megoldást. Ezen nem segített az apró alku. A konfrontatív stratég ia felülmúlása nem abban rejlik, hogy a kisebbségi elitek kisebb vagy nagyobb, sokszor sunyi kompromisszumot kötnek a többségi elitekkel. Valamennyien vállalják ezt a kompromisszumot, ha alkalom adódik, függetlenül attól, hogy „nemzeti radikálisoknak” neve zikemagukat vagy „reálpolitikusnak”. (Egyébként mindkét típust még annak idején remekül jellemezte Németh László.) Az elitek kompromisszumaiból azonban kiábrándultak a választópolgárok. Nem hatalmi kompromisszumokra, hanem a tagolt pluralista többségi tár sadalom európai gondolkodású rétegeivel való szövetségre van szükség. Nagy kérdés, hogy eljötte ennek az ideje. Érettségi vizsgát kell tenni. Egy biztos: a közösségeknek kell szövetségre lépniük, nem csak a politikusoknak! Ez lenne a többség és a kisebbsé g között megkötendő új társadalmi szerződés, a kisebbségi autonómia alapja. Kétségtelen, hogy rögös út ez. Kockázatos is, hiszen a régióban nem csökken a nemzetállami eufória, amely akadályozza az említett szerződés megszövegezését. A Híd sikere azonban a rról szól, hogy a szavazópolgárok keresik a választ új dilemmáikra. Nem biztos, hogy megtalálták. Lehet, hogy holnap ezt is korrigálni kell, azonban ez is jobb, mint a tegnapi szólamok ismételgetése, és egy helyben toporogva azon keseregni, hogy zsugorodik a szavazótábor. Kapcsolódó cikkek : Maradjunk flegmák | Papok és csábítások | Schmitt for President! | Sólyom | Veszély vissza Bugár: Itt az utolsó esély a kisebbségi kérdés kezelésére MNO • 2010. június 26. 13:52 Bugár Béla szerint az új kormánykoalíció szlovák pártjai most egy utolsó esélyt kaptak annak bebizonyít ására, hogy képesek másképp is kezelni a nemzeti kisebbségek kérdését, mint eddig. „Most egy újabb – állítom, hogy utolsó – esélyt kaptak. Ha most nem mutatjuk meg, hogy a kisebbségi kérdéseket lehet másképpen is kezelni, akkor már soha. Egyszer lehet csa lódást okozni, de másodszor már nem” – jelentette ki a Híd elnöke abban az interjúban, amely a Sme című liberális napilapban jelent meg szombaton. Bugár arra válaszolt, nem tarte attól, hogy a koalíciós szlovák pártok – elsősorban a Szlovák Demokratikus é s Keresztény