Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-23
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.23 . 17 megérdemli, hogy ne hagyja cserben őt. Azt sem árt tudatosítania, hogy egyedül neki van helyi szintről induló, tehát alulról építkező szervezettsége, amely az igazi képviseleti demokrácia elveit teljesíti. A szlovákiai magyar politikában alapszervezete i, területijárási szervezetei, megyei és országos struktúrái az MKPnak vannak. Tömegigényt képviselni, a helyi politikában szervezett erőként fellépni ő tud. Helyi erőket is az így felépülő párt tud mozgósítani. A MostHíd, amely most komoly dilemma elé állította az MKPt, alapszabályzata szerint csak járási és megyei választmánybólelnökségbőlelnökből és országos vezetésből áll. Ezeket a szerveket az alapító tagság hozta létre, a két alacsonyabb szintű szervet pedig az országos vezetés nevezte ki. Helyi szinten klubplatform hozható létre a támogatóinak, és legalább egyéves várakozás után dönti majd el az országos pártvezetés, a támogatóaktivista tagjává válhate a pártnak, vagy sem. És a MostHídban alapszabályból eredően érvényesül a demokratikus cent ralizmus, azaz tételesen meg van fogalmazva, hogy a döntéseket a legfelsőbb pártvezetés hozza meg, s ezt kell képviselniük az alacsonyabb szintű szerveknek, mást véleményt megfogalmazniuk, nyilvánosságra hozniuk tilos, mert kizárás fenyegeti őket. Mostanáb an többször megfogalmazódott MKPs politikusok részéről, hogy nyitni kell a MostHíd felé, el kell kezdeni az együttműködést helyi, járási, megyei szinten. Illő lenne azonban, hogy az MKP így nyilatkozó politikusai előtte azt is megnézzék, vane egyáltalán kivel párbeszédet, együttműködést kezdeni. A MostHíd a párthierarchiára épül, nem biztos hát, hogy lehet bárkivel is érdemben tárgyalni. Minden falusi MKPszervezet mégsem kérhet audienciát Bugár Bélától, ha meg szeretné tudni, településén hogyan hozhatn ának létre választási koalíciót… Ráadásul a saját működési rendjével kerülne szembe a magyar párt, ha ilyesmit akarna. És az is kérdés: milyen fogadtatása lenne, ha a helyi önkormányzati választásokon egy magyar kisebbségű helyen az ilyen „összeborulás” eg ykét szlovák nemzetiségű képviselővel többet eredményezne. (Ne feledjük, hogy kettős identitású párt a MostHíd, s ha tovább akarná rombolni a magyar egységet, még a pártot magát is lerombolhatná egy ilyen döntésével.) A választási eredmény sokkot váltott ki az MKPból, ezt elfogadom. Azt viszont nehezen, hogy a kellő körültekintés és alaposság a jövőkép tájolása során nem kap az eddiginél nagyobb szerepet. Sőt, a véleménymondók azt sem nézik meg, kivel is kellene szövetkezniük, s lehete egyáltalán szó a szövetkezésről. vissza Felvidék Ma, Gyurkovits Róza Késik az oktatási reform Háromszék 20100623 Markó Béla tegnapi sajtótájékoztatóján bírálta az oktatási törvény szenátusi vitájának lassú ütemét, szerinte nagyon kevés az esélye annak, hogy a jogszabályt jelenlegi ülésszakában elfogadja a szenátus, az pedig az oktatási reform nem egykét hónapos csúszását, hanem egyéves késését jelenti. Traian Băsescu államfő a Mircea Geoană szenátusi elnöknek küldött hétfői levelében k éri, hogy az oktatási törvényt a felsőház a jelenlegi ülésszakában fogadja el, a késedelem egyik oka, hogy Mihail Hărdău demokrataliberális szenátor, a felsőház oktatási bizottságának elnöke csütörtökön közölte: a felsőház vezetésétől egy hét haladékot ké rt az oktatási törvényről szóló jelentés elfogadására, jóllehet a dokumentumot június 18ig kellett volna a plénum elé terjeszteni. vissza „Hat még a propaganda” - interjú Tőkés Lászlóval, az EP újonnan megválasztott alelnök ével Krónika 2010. június 23. A nyugati baloldal ma is fogékony a posztkommunista propagandára – véli Tőkés László, az Európai Parlament újonnan megválasztott alelnöke. A Krónikának adott interjúban elmondta, ennek tulajdonítható, hogy személyével k apcsolatban a román lobbi szinte a teljes szocialista frakciót meggyőzte. Úgy vélte, ennek ellenére, az újonnan csatlakozott országok lassan a helyükre kerülnek az Unióban. – Az Európai Parlament honlapján megnézhető az ön alelnökké választásának a filmje . Az látható, hogy először közfelkiáltással akarták megválasztatni, aztán Corneliu Vadim Tudor felszólalása után elektronikus szavazást hirdettek, de ez hosszasan elhúzódott, a képviselők nem tudták, hogyan kell szavazni. Mi történt?