Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-21
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.18 . 28 volt ott abban az évben, októberben az 56os forradalom központi emlékművének avatásán, illetve - erdélyi programja miatt - a 2007. március 15i Kossuth téri zászlófelvonástól is távol maradt, szakítva a szokásokkal. De nemcsak tettei, az államfő megnyilatkozásai is töb bször voltak megosztóak. Az őszödi beszéd 2006 szeptember 17i kiszivárgása után Sólyom László többször is morális válságról beszélt. Politikai utalása már 2008 februárban egyértelmű volt a Fidesz javára a márciusi népszavazásról is, melyet a vizit díj, a kórházi napidíj és a tandíj ügyében rendeztek. Nemcsak ezen véleményének adott hangot, hanem például 2009ben a Gyurcsány Ferenc - Bajnai Gordon kormányfőcsere idején azt is tudatta, hogy előrehozott választás lenne az ország érdeke. De még tavaly december ben is - egy Heti Válasznak adott interjújában - azt mondta, hogy "jobban járt volna az ország, ha akkor (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondásakor - a szerk.) az előrehozott választások mellett dönt a parlamenti többség". Többször beszélt arról is, hog y a választások időpontját a lehető legkorábbi időpontra írja ki, mert ez az ország érdeke. Ettől függetlenül Bajnaival mintha jobb viszonyt ápolt volna, mint Gyurcsánnyal. Ugyanígy sietett egyébként az új parlament alakuló ülésének összehívásával. A válas ztások éjszakáján azt közölte: az eredmény egyértelmű, a győztes párt példátlanul erős felhatalmazást kapott; az ország érdeke, hogy az új kormány is minél gyorsabban munkához láthasson. A választások után nem sokkal azt is bejelentette, hogy a kétharmad os többséget szerző párt vezetőjét, Orbán Viktort kéri fel miniszterelnöknek. De többször úgy tűnt, hogy az államfő már a választások előtt Orbánék győzelmére számított, s ennek hangot is adott. 2009 szeptemberében például arról szólt Sindeyben, hogy besz élt Orbánnal, s a választások után újranyitják az ottani főkonzulátust, ha azt a Bajnaikormány bezárná. Furcsa viszont, hogy a szélsőségek erősödése ellenére Sólyom László sokáig hallgatott. A Magyar Gárdával kapcsolatban a köztársasági elnök például egé szen a 2007. decemberi tatárszentgyörgyi rendezvényig nem szólalt meg, és akkor is csak a kisebbségi ombudsman levelére válaszolva fejtette ki, hogy a rendezvény romaellenes volt. Nem beszélt határozottan a 2008ban erőszakba torkolló melegfelvonulásról se m, bár a közjogi méltóságoknak a miniszterelnök által kezdeményezett találkozóján részt vett. A romagyilkosságok ügyében is sokáig hallgatott az államfő, ám végül ebben az ügyben is megtörte önön csendjét, igaz, sokak szerint túl későn. A támadások ugyanis 2008 nyarán kezdődtek, ám Sólyom csak 2009 augusztusában szólalt meg az ügyben, a kilencedik támadásnál. Ekkor magához is kérette a kormányfőt és a rendőri vezetőket. A találkozó után azt mondta: a romák megvédése becsületbeli ügy, Magyarország a roma áll ampolgárai mellett áll. Úgy fogalmazott: robbanásig feszült a helyzet a romagyilkosságok miatt. A kislétai támadás életben maradt áldozatát, egy 13 éves kislányt - a gyermek édesanyja meghalt - meg is látogatta a kórházban. A korábbi hosszú hallgatás utá n már feltűnő volt, hogy az új parlament alakuló ülésén már igen komolyan odamondott Sólyom a szélsőjobbnak, pontosabban a Jobbiknak, amelyről azelőtt sohasem beszélt. "Nem engedhető meg, hogy az Országgyűlésben gyűlöletre uszítson bárki" - jelentette ki a z államfő, megjegyezve: a mentelmi jog nem védheti azt a képviselőt, aki ezt a bűncselekményt elköveti. Úgy vélte, azzal foglalja el Magyarország helyét a demokráciában, ha megfékezi a szélsőségesek erőszakosságát és propagandáját. A köztársasági elnök a m ásik újonnan a parlamentbe jutott pártról, az LMPről is ejtett néhány szót. Szerinte fontos változás, hogy olyan párt jutott a parlamentbe, amelyiknek a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés a legfontosabb elvei között van. Az egykori alkotmánybíró sági elnök - augusztus 4én lejáró államfői pályafutása során talán utoljára(?) - ezen kijelentéseivel ismét borzolta egy kissé a pártok és a közvélemény idegeit, s elődeitől eltérően pártpolitikai megnyilatkozást tett. Megosztó személyiség Több politoló gus is megosztó személyiségnek tartja Sólyom Lászlót. Ennek egyik oka - mondta lapunknak korábban Kiszelly Zoltán politológus , hogy Sólymot a baloldaliak jobboldaliként kezelik, míg a jobboldaliak sem érzik teljesen magukénak. Kiszelly arra is figyelmezt etett, hogy - például az előrehozott választások ügyében - az államfő akarvaakaratlan a Fidesz álláspontjához közeledett. Sólyommal egyébként nagy probléma, hogy nem politikusnak látja magát, ám mégis úgy viselkedik - mondta a politológus, aki szerint amú gy semmi sem tiltja az államfőnek, hogy politikai nyilatkozatokat tegyen. Erre öt éves pályafutása alatt többször is volt példa.
