Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-21
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.18 . 11 Sulík a Mostnak csak két tárcát ad na - Bugár dühös Felvidék.ma 2010.06.21. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke, Richard Sulík a Mladá fronta Dnesnek adott nyilatkozatában kifejtette, milyen arányban kéne osztozniuk a kormányalakítási tárgyalásokat folytató pártoknak a miniszt eri tárcákon. Eszerint az SDKÚ 5, a SaS 4, a KDH 3, a Most pedig 2 minisztériumot vezetne. Ez a Most számára egy tárcával kevesebb, mint amire a korábbi nyilatkozatok szerint igényt tart. Bugár Béla, a MostHíd elnöke elégedetlenségének adott hangot. Ezze l kapcsolatban a Sme napilapnak elmondta: "A választók más politikát akarnak, mint amilyet a Sme folytatott. De ha a hátunk mögött egyeznek meg, akkor a folytatás akadályt jelent a számunkra. Vagy egyenrangú partnerek leszünk, vagy részünkről nincs érdeklő dés". Bugár szerint nem kaphatnak kevesebb posztot a kormányban, mint a KDH, hiszen körülbelül hasonló számú szavazatot kaptak a választóktól (a KDH 10 ezer szavazattal kapott többet a MostHídnál, és egy mandátummal több helye van a parlamentben - szerk. megj.). Sulík "matematikájának" egyébként az az alapja, hogy elképzelhető, megszüntetik azt a miniszterelnökhelyettesi tisztséget, melyhez többek között az emberi jogok területe is tartozik. És így csak 14 hely maradna a kormányban. Bugár szerint lehetsé ges a miniszterek számának csökkentése, de nem az ő rovásukra. Az a módszer, amelyhez Sulík a nevét adta, a második (megbukott - szerk.megj.) Dzurindakormány stílusát idézik Bugárban, amikor a kormánykoalíció különböző pártja partnereik háta mögött egyezk edtek. Bugár megtoldotta korábbi nyilatkozatát: "Ha Fígeľlel kapcsolatban azt mondtam, hogy ragasztót kellene kapnia (a szájára, hogy ne beszéljen olyan dolgokról, amelyekről még nem egyeztek meg - szerk. megj.), akkor Suík úrnak iskoláztatásra lenen szüks ége". Sulík este a Markíza televízióban némileg visszakozott, és félreértésekre hivatkozott. "Nem akartam bántani Bugár urat" - mondta. vissza Tapogatózás az erdőben Háromszék 20100621 Kapkodhatta a fejét Semjén Zsolt magyar miniszterelnökhelyettesi tisztségében tett első hivatalos látogatásán. A határon túli magyarság első számú kormányzati felelősének felkent politikus jött, látott, tárgyalt, talán hüledezett is egy sort, de ami mindennél fontosabb: remélhetőleg alap os elemzésnek veti alá az itt tapasztaltakat. Kezdjük mindjárt azzal, hogy romániai látogatásának programja önmagában is meglehetősen hektikusnak tűnt. Bukaresti pofavizitjei semmi újat sem hoztak — bizonyára nem is hozhattak — , legfeljebb a pátriárkánál t ett rövid látogatásával kanyarodott le a mindenkori magyar vezetők szokásos ösvényéről. A Traian Băsescu iránt kifejtett hálájára már sokkal többen felkaphatták a fejüket, hiszen olyasmit köszönt meg a román államelnöknek, ami semmivel sem haladja meg a no rmalitás állapotát, mi több, régen szerepel már a román nemzeti gondoskodás eszköztárában: a kettős állampolgárság intézményének hallgatólagos elismerését. Még elgondolkodtatóbb azonban, ahogyan — vélhetően rossz tanácsadóinak ,,köszönhetően" — Semjén Zsol t eltévedhetett a romániai magyar közélet dzsungelében. A hazai közszereplők ugyanis nem hagyták ki annak lehetőségét, hogy saját szájuk íze szerint igyekezzenek alakítani a miniszterelnökhelyettes formálódó romániai magyarképét. Belefért ebbe Tamás Sándo r háromszéki tanácselnök kirohanása olyan — más politikai színű, de jelen sem lévő — polgármesterek ellen, akik kilógnak a fegyelmezett sorból, ezért aztán meg sem érdemlik az anyaország gondoskodó odafigyelését. Folytatódott az Erdélyi Magyar Egyeztető Fó rum szervezőinek retorikájával, amely szinte felvezette Semjénnek a felvidéki példát felhozó aggódását: összefogást biztosító közös politikai struktúrákra van szüksége a romániai magyarságnak. Mindezt újra csak olyan fórumon, amelyen mindössze két, ha mégo ly fontos szereplője is volt jelen a romániai magyar politikai életnek, mint az RMDSZ és az EMNT. Kétségtelen: a pozíciókeresés, kapcsolatépítés erőteljesen zajlik. Az új magyar kormány iránt megnyilvánuló várakozás és elvárások aligha kifogásolható eleme a lobbizás — ha azt megfelelő kritikai szűrőn keresztül engedik célba jutni a magyar kormány illetékesei. Rövid időn belül letisztul a kép, egyértelműbbé válik a képlet, az Orbánkormány melyik tagja révén melyik hazai politikai szereplővel tartja majd a k apcsolatot. Az első kísérlet azonban nem túl biztató. Semjén Zsolt útja összességében több bizonytalanságot keltett, mint amennyi reménykedést csepegtetett a várakozókba. vissza
