Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-02
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.02 . 22 Pedig számtalan érvet lehet felsorakoztatni annak alátámasztására, hogy az Emil Boc vezette csapat kormányrúd mellől való eltakarítása jóval több haszonnal, min t kárral járna az ország számára. Ha az elmúlt időszak történéseinek erkölcsi vetületét nézzük, akkor túlzás nélkül állíthatjuk: szemenszedett hazugságok sorozatával szerezte és tartotta meg a hatalmat a Traian Băsescu által távvezérelt alakulat. Ötvenszáz alékos béremelést ígértek a ma porig alázott tanároknak, gazdasági növekedésről beszéltek a választási kampányban — ahhoz, hogy rövid időn belül hatalmas államadósságot halmozzanak fel, amelyet maguk sem tudják, mikor, hogyan, milyen áron tud majd törleszt eni az ország. Alávaló eszközökkel, megfélemlítéssel, gátlástalan zsarolással, a kiszolgáltatottság érzésének cinikus fokozásával próbálták ellehetetleníteni a közalkalmazottak sztrájkját. A nyugdíjak csökkentésével olyasmit tettek, amit akár rablásnak is lehetne minősíteni, hiszen több évtizedes munka árán megszerzett, alkotmány által garantált állampolgári jogot nyirbáltak meg. De az etikain túl politikai érvek is a távozás mellett szólnak: a kabinetet támogató többség része ugyanis egy olyan csapat, amel ynek dezertőr tagjait pénzzel, tisztségekkel vásároltak meg, és ez olyan politikai kultúra meghonosodását vagy regnálását jelenti, amely közelebb áll a diktatúrához, mint az igazi demokráciához. Jogos lenne a kormányzók fenéken billentése szakmai szempontb ól is: a kabinetnek alig akad olyan tagja, amely megvalósításokat tudna felmutatni, a választások óta romlott a helyzet a mezőgazdaságban, a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban, a miniszterek kapkodnak, egymásnak ellentmondanak, az alkotmányj ogász kormányfő maga sincs tisztában, mikortól alkalmazható egy jogszabály — a példák sora a végtelenségig folytatható. Végül, de nem utolsósorban gazdasági szempontból is előnyös lenne egy olyan országvezetés, amely alternatív megoldásokat is találna az á llamháztartási hiány szinten tartására, gazdaságélénkítő intézkedéseket is képes lenne hozni, s bizalom, nem pedig harag, düh és megvetés lengné körül. vissza Tudathasadék H áromszék 20100602 Ahogy az várható is volt, az oktatást tette leginkább próbára az általános sztrájk első napja. A meglehetősen szélsőséges álláspontokat nyilván elsősorban az időzítés váltotta ki, hiszen a tanügyiek ügyével való, mégoly szolidáris az onosulást is kikezdi az a veszélyeztetettségi tudat, ami az érettségizőket és szüleiket hatalmába kerítette. A bizonytalanság — amelyre jócskán rátett felelőtlen, mármár provokatív nyilatkozatával néhány szakszervezeti vezér — ugyanis a legjobb szándékot is képes sötét árnyékba tolni. Márpedig bizonytalanság volt bőven még hétfő reggel is, bár a háromszéki érettségi központok nagyobb arányban álltak készenléti állapotban, mint ahogy az az elmúlt hét utolsó napjaiban körvonalazódott. Egy órával a soros éret tségi vizsga kezdete előtt a Puskás Tivadar Szakközépiskola még a feketelistán volt, olyannyira, hogy a tanfelügyelőség illetékese is ódzkodott megnevezni az egyetlen ,,renitens" tanintézményt, nyilván abban a reményben, hogy az utolsó pillanatban ott is m inden megoldódik. Így is történt, ez azonban aligha módosítja az összképet. A sztrájkban való részvétel ugyanis egyre inkább presztízskérdéssé alakul, számháborúvá, amely egyik vagy másik erővonal dominanciáját hivatott alátámasztani. Vezérkari jelentésekr e emlékeztetően érkeznek a hírek, amelyek szerint hol ,,mindössze" két és fél iskola lóg ki a fegyelmezett tornasorból, hol aggasztóan sok, azaz négy. Az esetenként egymásnak ellentmondó adatok persze elsősorban arra szolgálnak, hogy statisztikákat erősíts enek, de legfeljebb arra jók, hogy tanárt és szülőt egyaránt elbizonytalanítsanak egy önmagában indokolt tiltakozási kezdeményezésben való részvétel jogosságában. No meg arra, hogy rohamosan növekvő repedéseket okozzanak a szolidaritás és a szakmai lelkiis meret falán. Mert állítólag nem nagyon találkozni olyan elvetemült tanárral, akit hidegen hagyna az általa évekig pallérozott diák egyetemi bejutásának sorsa, s ha mindez még társadalmi rosszallással is társul, ember legyen a talpán, aki magabiztosan jár a z elvszerűség és lelkiismeretesség közötti keskeny ösvényen. vissza Új vezetők a Kovászna megyei intézmények élén Krónika 2010. június 02. Forró Béla lett a Kovászna m egyei egészségbiztosítási pénztár új elnökigazgatója, noha az RMDSZ által támogatott mérnök egyetlen jelöltként vizsgázott a tisztségre, és megbukott a versenyvizsgán. Az írásbeli megmérettetésen 7es minősítést kapott, de a szóbelin nem érte el az ötöst, ezért kiesett a versenyből.
