Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-12
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.12 . 50 A Kol ozsvári Protestáns Teológiai Intézet nyújtott otthont tegnap a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) által megszervezett Kolozsvári Felsőoktatási Fórumnak. Az ülésszak első felében felszólalt többek között Markó Béla miniszterelnökhelyettes és Tőkés László, mint a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke. Ecaterina Andronescu, volt szociáldemokrata oktatási miniszter, a Román Rektori Konferencia (RRK) elnöke a román tanügyi törvény vitája miatt nem lehete tt jelen, a testületet Constantin Ciuce, az RRK alelnöke képviselte. Az ülésszak második részében a Bolognafolyamatról, a magyarországi és a romániai felsőoktatás stratégiai céljairól, a romániai egyházi felsőoktatásról, illetve a romániai magyar felsőok tatás helyzetéről és kihívásairól szólt a vita, majd aláírták a romániai felsőoktatásban tanuló magyar diákok tehetséggondozását segítő dokumentumot. Az iratot kézjegyével látta el Péntek János, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke, Soós Anna, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) elnöke, Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) elnöke és Ravai Levente, a romániai Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnökhelyette se. Ezáltal a Romániában magyarul tanuló egyetemi hallgatók számára megteremtődött az az intézményes keret, amely lehetővé veszi, hogy szervezett formában vegyenek részt az OTDK ülésszakain. Ez leghamarabb 2011ben konkretizálódik, amikor az OTDK megünnep li létesítésének harmincadik évfordulóját. „A kolozsvári ülésszak első tanulsága az volt számomra, hogy Magyarországon, Romániában és Erdélyben ugyanazokkal a gondokkal és kihívásokkal kell szembenéznie a felsőoktatásnak. A gond mindenhol a finanszírozás. A gazdasági recesszió közepette túl sok jót nem várhatunk” – nyilatkozta az ülésszak utáni sajtótájékoztatón Szabó Gábor, az MRK leköszönő elnöke, akitől Sándorné Kriszt Éva, az MRK eddigi alelnöke veszi át a vezetést. „Egységes Kárpátmedencei felsőoktat ásban kell gondolkodnunk. Az erdélyi felsőoktatás része a Sapientia EMTE is, amely minőségi képzést nyújt hallgatóinak. A Sapientia EMTE érettségét az is bizonyítja, hogy ilyen rendezvények aktív szereplőjévé vált, és ezt folytatni kívánjuk a jövőben is” – magyarázta ugyanakkor Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, míg Szendrő Péter, az OTDT elnöke úgy vélte: „Nemzedékek, országok és egyetemek közötti hídépítésnek nevezhető az, hogy a Romániában magyarul tanuló egyetemi hallgatók ezentúl intézményes formá ban vehetnek részt a magyarországi tudományos diákkonferenciákon”. vissza Dunastratégia: konkrét projekteket szorgalmaznak Szabadság • 2010. június 12. Tizennégy, a Dunastratégiában érdekelt állam képviselője vett részt a napokban Konstancán zajló miniszteri szintű konferenciáján. Az Európai Bizottság ez év decemberéig terjeszti elő a Dunastratégia akciótervét, amelyet előreláthatólag 2011ben, Magyarország reményei szerint az első félévi magyar európai uniós elnökség i dején fogadnak el. A Dunastratégia általános célja, hogy erősítse a Duna menti régió kohézióját, és segítse a még nem EUtag országok csatlakozását az integrációs folyamathoz. A Dunastratégia előkészítő folyamata olyan szakaszba érkezett, amikor már rom án – magyar közös projekteket lehet kidolgozni a folyó térségének élhetővé tétele érdekében – mondta pénteken az MTInek Borbély László környezetvédelmi miniszter, aki egyik fő szorgalmazója volt a stratégia kialakításának. Elmondta: Magyarország most rendk ívül fontos szerepet tölt be a Dunastratégia végrehajtásában, hiszen ezt az együttműködési dokumentumot Magyarország jövő évi uniós elnöksége idején fogadják majd el. Borbély fontosnak tartja, hogy a két ország összehangolja környezetvédelmi projektjeit a Duna térségének élhetőbbé tétele érdekében. Borbély László már korábbi megnyilatkozásaiban is kifejtette: Románia rendelkezik a leghosszabb Dunaszakasszal, itt van a Dunadelta és a Feketetenger, ahol össze kell kapcsolni a környezetvédelmi kérdéseket a turizmussal és egyéb kérdésekkel is. Szerinte az uniós Dunastratégia azért fontos, mert összehangolja a Duna menti országok gazdasági, környezetvédelmi, területfejlesztési szempontjait, ugyanokkor lehetőséget teremt arra is, hogy az országok több uniós pénzt tudjanak lehívni kimondottan Duna menti települések fejlesztésére.
