Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-10
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.10 . 22 Az lenne jó, ha olyan 10 % körüli eredményt érne el az MKP, amely nagyjából tükrözné a felvidéki magyarság részarányá t Szlovákia lakosságában. De nagyobb magyar választási részvétellel ennél még jobb eredményt is el lehetne érni... – Tény, hogy a választási részvétel nagy mértékben befolyásolja egyegy pártnak a sikerét. Mindig kimutatják az országos részvételi arányt, d e az egyes pártok vonzáskörében különbözőek a választási aktivitások. 1990től a felvidéki magyarság választási részvétele mindig felülmúlta az országos átlagot, noha tudatosítanunk kell, hogy ennek van egy csökkenő folyamata. Most 2010ben azért lenne szü kséges, hogy a felvidéki magyarság az országos átlagnál nagyobb arányban vegyen részt a parlamenti választásokon, mert ezzel növelni lehetne az MKP súlyát, és rendkívül fontos, hogy a választások utáni pártközi tárgyalásokban esélyünk legyen beleszólni a j elenlegi kormány leváltásába és az új kormány megalakításába. Nem mindegy, hogy egy, vagy 34 helyet tudunk szerezni a kormányban (legutóbb négy volt, három tárca és a miniszterelnökhelyettesi tisztség). Csak pozíciókból lehet érdeket érvényesíteni. És e hhez megvannak a partnerek a jelenlegi ellenzék soraiban? – Igen, úgy néz ki, – ahogy már említettem – nincs kizárva, hogy le lehet váltani ezt a kormányt. Egy négypárti jobboldaliliberális koalíció jöhetne létre. Egy ilyen váltással azokat a problémákat, melyek a magyarok számára nagyon súlyos gondokat jelentettek, azoknak jelentős részét, vagy az egészét is, semlegesíteni tudnánk. Beleértve a bután megfogalmazott állampolgársági törvényt is, melyet „strucctörvénynek" is tekinthetünk a magyarországi törvé nymódosítással szemben. Ismét normalizálni lehetne a viszonyokat, hogy mentesüljünk a folyamatos félelem terhe alól, illetve, hogy kicsit szabadabban tudjunk lélegezni és ismét emberszámba vegyenek bennünket. Magyarországon korszakváltás van. Egy nemzetil eg elkötelezett kormány vette át az ország irányítását. Tehát megszűnik az a helyzet, hogy magukra vannak hagyva a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségek. Tehát akár koalíciót tud kötni a felvidéki magyarság pártja, az MKP, akár nem, a budape sti kormány támogatására most tényleg számíthat. – Amikor Magyarországon szociálisliberális kormány volt, Szlovákiában pedig nemzeti szocialista kormány, érdekes módon az ugyanahhoz a nemzetközi pártszövetséghez tartozó két kormánypárt nem találta meg az egymáshoz vezető utat. ** Sőt, a lehető legrosszabb viszony alakult ki, mely mutatja, hogy a gyenge, megalkuvó, szervilis politizálás nem vezet sehová... – Ha a magyar kormánynak nincs határozott elképzelése az elszakított és az összmagyarsággal kapcsola tban, akkor még ha lenne is segítési szándéka, ezt nem tudják hatékonyan érvényesíteni, mert nincsenek elképzeléseik. Akik a kádári korszaknak a nyomdokaiban járnak, azok képtelenek erre. Ezért volt fontos a magyarországi kormányváltás, mert a második Orbá nkormány a legegyértelműbb kormánya a rendszerváltozás utáni időszaknak. Reformista, demokratikus elveket valló, és a nemzet „gazdájaként" viseltető kormány, amely nagyon fontos, mert a magyar nemzet Trianonban gazdátlanná vált, és azóta csapongunk jobbrabalra. Térjünk át egy tágabb dimenzióba, Trianon gyógyításába. Hogyan látod a helyzetet az itthoni kormányváltás után? – Trianon a mi felelősségünk is, azt nem lehet áthárítani csupán a győztes nagyhatalmakra. A saját mulasztásainkból kell kiindulnunk, m ert lehet, hogy akkor találjuk meg a helyzet megoldására az eszközöket. Én úgy látom, hogy a gyógyításnak és a gyógyulásnak két módja, eszköze van. Egyik az, hogy a csorbult tekintélyt és az elveszített gazdasági erőt vissza kell nyerni, és itt nem csak Ma gyarországról beszélek, hanem a szomszédos országokban lévő szülőföldekről is. Ha megnézzük a Kárpátmedence térképét, meglátni, hogy a magyarok által lakott területek, mind Magyarországon, mind a túloldalon a gazdaságilag legkiszolgáltatottabb területek k özé tartoznak. Tehát meg kell erősödnünk gazdaságilag, rendeznünk kell a politikai háztartásunkat. Ebbe az is beletartozik, hogy a határon túli magyarok végre megfogalmazzák saját célkitűzéseiket és jövőbeni elképzeléseiket. A másik dolog, hogy a Kárpátme dencében a nemzetek összefonódva élnek, tehát nem lehet a politika célja, hogy egymással szemben keressünk a cseleket. Csak együtt tudunk a 21. és a 22. század kihívásaira válaszolni. Kezdve a környezetvédelemtől, az árvízvédelemtől a tisztességes és egyen rangú együttélésig. Az egész közélet teljes palettáját újra kell értékelni, mert ez így tovább nem mehet. Nem lehet, hogy a folyó felső folyásánál szennyezik a folyót, az alsó folyásán pedig döglenek a halak. Nem megy, hogy azért szegényedik el egy terület , mert ott nem a többségiek élnek, hanem magyarok. Nem lehetséges az sem, hogy azért helyezzenek ránk nyomást
