Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-10
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.10 . 11 Úgy fogalmazott: egyfaj ta nemzeti fordulatra van szükség a magyar nemzetpolitikában. Az elmúlt években Magyarország hidegen viszonyult a külhoni magyarokhoz. Az új kormány ezért tartotta fontosnak már első lépései között jelezni a külhoni magyarságnak, hogy nemzeti fordulat köve tkezik Magyarország és a határon túli magyarság viszonyában - fűzte hozzá, megállapítva: erről szól a Nemzeti Összetartozás Napjáról szóló törvény, és erről szól a kettős állampolgárságról szóló jogszabály sürgős elfogadása is. "Nagyra értékeltük, hogy sz omszédaink megértéssel fogadták ezeket a lépéseket. Románia élen járt ebben a megértő magatartásban, csupán Szlovákia részéről tapasztaltunk hektikus reakciókat, de ezt mi alapvetően a választási kampánnyal magyarázzuk" - mondta az államtitkár, kifejezve r eményét, hogy az a fajta szemlélet, amely az elmúlt években Szlovákiában egyre nagyobb jelentőséget kapott, elszigetelt jelenség marad a térségben. "Bízunk abban is, hogy a választásokat követően Szlovákia magatartásában is fordulat következik be" - tette hozzá Németh Zsolt. vissza Magyarként Szarajevóban Kelemen Zoltán Gergely, az MTI tudósítója írja: (MTIPress) - Ma ezerezerötszáz magyar élhet BoszniaHercegovinában, közülük mintegy háromszázan a fővárosban, Szarajevó ban. A kicsi közösség azonban nehéz helyzetben van, kemény munkára lesz szükség, hogy a következő generáció is megőrizze nyelvét és kultúráját. A Miljacka folyó völgyében elterülő boszniai fővárosba nagyobb számban 1878 után települtek magyar családok. A térség ekkor került az OsztrákMagyar Monarchia fennhatósága alá, s a közigazgatást megszervező és irányító tisztviselők között szép számmal akadtak magyarok is. A következő nagyobb hullám érkezése már Jugoszlávia idejére esett: a soknemzetiségű országb an házasságok révén is telepedtek le délvidéki magyarok a vendégszerető, nyitott városban. Sokakat vonzottak a szarajevói egyetemek is, ahol talán könnyebben elfogadták a délvidéki magyaroktól, hogy nem beszélik tökéletesen az akkor még szerbhorvátnak nev ezett nyelvet, mint történt volna az Belgrádban vagy Zágrábban. A Szarajevói Magyar Egyesületet ma irányító Muratovics Irma édesapja is tanulni érkezett egykor az északbácskai Topolyáról az állatorvosi egyetemre, ahol később oktatóként dolgozott, és l eendő bosnyák feleségét is itt ismerte meg. A ma gyógyszerészként dolgozó nő valamennyi iskoláját a boszniai fővárosban végezte, a magyar nyelvet nyaranta Topolyán, apai nagyszüleinél tanulta. A magyarok helyi civil szervezete 1992ben, Szarajevó ostro mának első esztendejében alakult. - A háború idején fontos volt, hogy tartozz valakihez: a horvátoknak, a szerbeknek és a muzulmánoknak is működött saját segélyszervezetük. Az emberek lényegében csak rajtuk keresztül juthattak élelemhez, gyógyszerhez. A magyar egyesület létszáma rövid időn belül négyszáz körülire nőtt, az emberek azonban nem csak a segélycsomagok miatt csatlakoztak, igyekeztek egymást minden módon segíteni - beszélt a kezdetekről Muratovics Irma. A taglétszám a több mint három évig tartó ostrom után azonban csökkeni kezdett, az öregek kihalnak, a fiatalok közül pedig sokan külföldön, NyugatEurópában vagy a tengerentúl próbálnak szerencsét. A boszniai magyarság lélekszámát ma nehéz megbecsülni, hiszen a balkáni háború óta nem volt né pszámlálás. Az országban azonban ezerezerötszáz magyar élhet, közülük mintegy háromszázan Szarajevóban, felük a magyar egyesület tagja. Nagyobb magyar közösség még a Boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukában van. Az elnök asszony szerint a boszniai magyarok közül sokan élni fognak 2011 januárjától a kettős állampolgárság lehetőségével, de nem az áttelepülés miatt. Ahogy fogalmazot t, "ha már a legnagyobb baj idején maradtunk, most már miért akarnánk elhagyni szülőföldünket". A magyar állampolgárság és az azzal járó útlevél azonban fontos lenne a kapcsolattartás miatt, hiszen az anyaországi utazáshoz jelenleg még vízumot kell kérnie a boszniai állampolgároknak. Pénzre - és nagyon sok munkára van szükség A magyar egyesület legfontosabb feladata, hogy megteremtse a lehetőséget a nyelvgyakorlásához, a gyerekek számára pedig a tanulásához. Ehhez szükség lenne egy helyiségre, ahol összegyűlhetnének, de erre most nincs pénz. - Korábban rendszeres kaptunk támogatást az Illyés Közalapítványtól és a Határon Túli Magyarok Hivatalától. A feladatokat részben átvevő Szülőföld Alapítvány azonban nem tudta tovább folyósítani a havi néhány száz eurós
