Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-08
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.08 . 31 - Nagyon rég ott van a politikában, mint politikus. A jelenlegi helyzetben hogy látja reálisan a helyzetet, ha bejut az MKP, mit tudna tenni a csallóköziekért, a szlovákiai magyarságért? - Én nem szoktam ígérgetni semmit az embereknek a választásokkor, csak azt, hogy teljes erőmből azon leszek, hogy az itteni embereknek, ennek a régiónak segítsek. A választások előtti ígérgetések egy ré sze álom, a másik része félig megvalósítható, és csak egy nagyon kis részük olyan, amihez elég csak az egy embernek, vagy egy pártnak az akarata és megvalósíthatóak. Most nem arról beszélek, hogy valamely politikusok készakarva hazudnak – persze van olyan politikusból is bőven, de ami az én meggyőződésem az az, hogy nem szabad az embereket üres ígéretekkel megtéveszteni! Csak olyan dolgokat szabad bárkinek is megígérnie, amit tényleg meg tud majd valósítani. A választások előtt persze nem tudhatjuk mi lesz az eredmény. Tehát az amit ígérünk, egy marginális dolog. Aztán, ha valaki elkezd velünk tárgyalni a kormánybajutásról, akkor már ott is fel kell adni néhány ígéretet, mert ugye kompromisszumot kell kötni. Nem beszélve arról, hogy azát jön a kormányprogram , amiben pontosan konkretizálni kell a dolgokat, és ott már egészen sokat kell engedni az eredeti elképzelésekből. Tehát ami annak idején ígéret volt, teljesen lefaragódik néhány olyan dologra, ami a végén megvalósítható. Én kétszer voltam minszter, nagyon jól tudom mit kellett leadni, mit ígértünk és mit lehetett megtenni. Ez így van minden egyes párttal, hacsak nem egy óriáspártról van szó, mint például a SMER, ami sokkal többet át tud átvinni abból, amit ígér. A másik dolog az, hogy egy párt mennyit hazu dik, mennyit ígér ténylegesen, és mit akar valójában tenni. Nyolc év alatt szerintem bizonyítottam, hogy amit lehetett, azt megtettem a Csallóközért. Nem mondhatok most sem mást, csak azt, hogy a Csallóköz vízvédelmét, a Csallóköz természeti értékeit meg f ogom védeni! Nekem nem kell ezt ígérgetnem, ez számomra természetes, mert ezt így csináltam 8 évig. Tudjuk, hogy melyik irányba szeretnénk határozottan menni, de hogy konkrétan mi sikerül, ahhoz a mi akaratunkon kívül sok mindennek össze kell jönni. - Vil ágos, de azért csak van 12 konkrétum, amit mindenféleképpen meg szeretne valósítani? - Természetesen. Elsősorban kompletizálni kell a csallóközi csatornahálózatot, mert ez a nagyobb városokban meg van oldva, de a kis falvakban még mindig kihordják a föld ekre a szennyvizet... Ez eltökélt célom, és ezen nincs mit spekulálni, ha odakerül az ember, akkor ezért megpróbál mindent megtenni! A második a hulladékgazdálkodás – meg kell oldani minden egyes településen a szelektív hulladékgyűjtést. Ezek nem álmok! Ha az ember kormányra jut, akkor ezeket tényleg meg lehet valósítani. Ami a természetvédelmet illeti, van egy eltökélt célom, hogy a védett területeket, a 4. és 5. fokozatú területeket megvásárolni az állam számára, hogy ne lehessenek viták ezekkel a védett területekkel kapcsolatban. Ez már a félig megvalósítható dolgokhoz tartozik. Szlovákiaszerte erre a célra kb. 3 millirád koronának megfelelő euróra lenne szükség. Ez viszonylag nem olyan nagy pénz, mert a kb. 400 milliárdos költségvetésből ez egy egész ap rócska pénz csak, de ehhez az egész kormánykoalíciónak egyezséget kell kötni. De ez véglegesen megoldaná a vitás kérdéseket a tulajdonosok és a természetvédők között, és mindenki jól járna! A tulajdonosok pénzt kapnának a földjükért - most nem kapnak érte pénzt, mert nem tudnak rajta termelni, és állandó vitában állnak az állammal, hogy megkapják azokat a kompenzációkat, amire szintén nincs pénz... Az erdészeknek nagyon jól jönne, mert nem kellene számolgatniuk, hogy mennyi veszteségük van azon az erdőterül eten ami védve van, a természetvédőknek pedig azért, mert megmaradnak az értékek, és nem kell többet vitázni és ellenségeskedni a tulajdonosokkal. Ami a mezőgazdasági dolgokat illeti, ott egyértelműen a közép- és kisgazdák megélhetését célozzuk meg, ami sz intén a félig megvalósítható kategóriába tartozik, mert ehhez is minden kormánypártnak egyezségre kellene jutnia. Eégsz más dotációs politikára lenne szükség a Csallóközben, mint például Gömörben. Gömörnek a rétlegelő gazdálkodásra kapott dotáció is jól jön, a Csallóközben viszont az intenzív szántóföldi termelést kell sokkal hangsúlyosabban támogatni. Most úgy néz ki a helyzet, hogy akik fent a hegyekben vannak, kétszer levágják a füvet és megélnek a kapott pénzből.... Délen viszont a gazda termel, óriás i kiadásai vannak, de a végén mégsincs olyan haszna a befektetett munkájához képest, mint az északi gazdának. Aránytalan a munka és a bevétel számukra. - Nem kellene ehhez EUs hozzájárulás esetleg? - Dehogyisnem, viszont azt sajnos nehéz lesz kieszközöl ni. Azt viszont teljesen elsődleges feladatunknak tartjuk, hogy tárgyalásokat fogunk kezdeményezni az EUval, hogy még 2013 előtt a mi termelőink is megkapják ugyanazt a támogatást, mint a nyugateurópaiak. Ebben a pillanatban a dotációs politika a nyugate urópaiaknak kedvez. Miről is szól a dotációs politika? Hogy mennyiért adhatja el a termelő a termését, hogy még mindig ne legyen veszteséges és végeredményben arról, hogy mennyibe kerül az élelmiszer az üzletben. Tulajdonképpen egész
