Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-01
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.01 . 17 hallgatóság egy része a nagykövet sza vait megtapsolta. Klaus azt válaszolta: legitim dolog ezekről az eseményekről beszélni. „Ez nem Magyarország megvádolása valamivel, hanem félelmünk kifejezése" - jelentette ki az államfő, aki szintén tapsot kapott a közönség egy részétől. Klaus ugyanakko r beismerte, hogy magyar előadót is meghívhattak volna, de ez állítólag nem jutott a rendezők eszébe. Szót kért Jan Kohout cseh külügyminiszter is, aki szintén a hallgatóság soraiban foglalt helyet. Kohout kifejtette: a szemináriumon elsősorban történésze k léptek fel, tehát akadémiai, és nem politikai területről van szó. „Bízom abban, hogy ez a kérdés sosem válik a nemzetközi politika témájává" - jelentette ki a cseh diplomácia vezetője. Hangsúlyozta: Csehország mindig védeni fogja a cseh államiságot, s a modern cseh államiság a versaillesi békerendszerből ered, amelynek a trianoni szerződés is része. „Ha bárki bármilyen kifogással él (a szerződésekkel szemben), nagyon érzékenyen fogunk reagálni" - hívta fel a figyelmet Kohout. A rendezvényen két cseh és egy szlovák történész, a bécsi cseh nagykövet és Jirí Weigl, a cseh elnöki hivatal vezetője tartott előadást. A cseh televízió szerint egyedül Weigl volt az, aki részletesebben beszélt a magyar állampolgársági törvényről. Kifejtette: a magyar lépés nemzet közi precedenst teremthetne, amely megnyithatná az utat más régiók destabilizációja előtt is. Rámutatott, hogy a Szovjetunió széthullása után nagyszámú orosz rekedt a határokon kívül. „Vagy Kínának joga lenne speciális fennhatósága alá vonni a világban élő összes kínait?" - tette fel a szónoki kérdést Weigl. Klaus egyetértett Weigl véleményével. „Igen, nem a magyarok az egyedüli nemzet, amely a világ több országában él" - mondta a cseh államfő. Václav Klaus már a múlt szerdán hivatalába kérette a prágai sz lovák nagykövetet a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő magyarországi törvény elfogadása kapcsán. „A cseh államfő szolidaritását fejezte ki a Szlovák Köztársaságnak és megerősítette: hosszabb ideje nyugtalan a felelőtlen tendenciák miatt" - közölték a találkozó után Klaus honlapján. „Megelégedéssel állapítom meg, hogy ebben a konfliktusban (a cseh államfő) Szlovákia oldalán áll. Természetesen azokat a lépéseket, amelyek már megtörténtek, már csak korrigálni lehet. Ebben az irányban a támogatását fejezte ki, hogy lépjünk" - nyilatkozta a találkozót követően Peter Brno, prágai szlovák nagykövet. Klaus egyébként nem első ízben avatkozott be Pozsony és Budapest vitájába. Ez tette tavaly szeptemberben a magyarok által élesen bírált szlo vákiai államnyelvtörvénnyel kapcsolatban is. „Érzékelem a Szlovákiában keletkezett feszültséget. Érzékelem Magyarország bizonyos, hosszú távú terjeszkedési ambícióit. Ilyen szempontból értem a szlovák álláspontot" - nyilatkozott akkor a prágai közszolgála ti televízió szerint a cseh államfő a lengyelországi Sopotban, ahol részt vett a visegrádi négyek államelnökeinek csúcstalálkozóján. „Lehetetlen a történelem átírása, nem lehet olyan radikális lépéseket tenni, amelyek megváltoztatnák az első és a második világháború után Európában kialakult rendet" - zárta eszmefuttatását tavaly szeptemberben a cseh államfő. Miután kijelentései nagy visszhangot keltettek, Klaus azt állította: kijelentéseit az újságírók félremagyarázták. Prága és Pozsony az önálló Csehorszá g és Szlovákia megalakulása óta igyekszik egyeztetetni álláspontját a közös múlt vitás kérdéseiben, mint például a Benesdekrétumok ügye. A nemzetközi fórumokon ilyen ügyekben a két fél kölcsönösen támogatja egymást. vissza
