Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.25 . 33 A hitelképesség romlásának feltételezése szintén csalóka látszat eredménye. Először is nem szabad elfelejteni, hogy a hitelképesség előbbutóbb nem az árfolyam, hanem a nemzetgazdaság teljesítők épességének függvénye. Annak van hitele, aki kötelezettségét képes teljesíteni függetlenül attól, hogy mekkora a tartozása. Hiába csökkentjük tehát tartozásunk forintban számított értékét, ha az eszközök, amelyekkel ezt a célt elérjük teljesítőképességünkn ek még nagyobb romlásához vezet. A magyar gazdaság eladósodása nem azért tragikus, mert az elmúlt években jelentősen nőtt (bár ez is önmában is nagy baj) hanem azért, mert az adósságnövekedés olyannyira meghaladta a gazdaság növekedését, hogy 2008ra már 2 0 forint adósságnövekedés kisért 1 forint gazdaságnövekedést. De Wiesel úr számítása akkor is kétséges, ha azt nem a gazdaság dinamikája, hanem a könyvelő módszere alapján értékeljük. Kétségtelen, hogy a leértékelés megnöveli az adósság forintban számítot t tőkeértékét, de a tőkeérték alacsony szinten tartása magasabb reálkamatba kerül. Ha tehát a tőkeérték fenntartásához szükséges reálkamat kumulatív többlete meghaladja a leértékelésből fakadó tőkeérték növekedését, rosszul járunk, ha pedig fordított a hel yzet, a Wiesel úr által felvázolt hátrány valósul meg. De egyáltalán nem biztos, hogy csak az utóbbira kerülhet sor. Valójában az erős fizetőeszköz - mint a túlzottan gyenge - a felzárkózó országok számára rendszeresen sokba kerül, mi több, a növekedést be határolja. A fentiekből két fontos tanulságot érdemes levonni. Először azt, hogy egy olyan külkereskedelemre épített gazdaság számára, mint a magyar az árfolyam perdöntő jelentőségű. Az alul- és a felülértékelt árfolyam egyaránt komoly károkat okozhat, bá r a károk eltérő jellegűek. Ezért az MNB megközelítése, - miszerint a jegybanknak nincs árfolyam politikája - érthetetlen. A második következtetés pedig az, hogy a magyar gazdaságpolitika hatása az árfolyamra, bár tagadhatatlan, meglehetősen korlátozott, m ert a forint árfolyamát magával sodorhatja például egy görög válság. A külkereskedelem jelentősége a magyar gazdaságban túlzott, jelentős kockázatokkal jár, mert az árfolyam ingadozásának hatása túlzott mértékben befolyásolja a gazdaság teljesítményét. Az előttünk álló hónapokban a forint gyenge és az euró jelentős leértékelése komoly segítséget nyújthat a kilábaláshoz. A gyenge euró kedvező hatása a német gazdaságra már világosan látható, és a magyar gazdaság, mint a német beszállítója ennek a fejleményne k, ha még gyenge formában is, haszonélvezője. A most tapasztalható enyhe fellendülés tehát éppen a gyengébb forint szükségességét igazolja. A devizaadósok persze nem így élik meg a gyengülő árfolyamot, kiváltképp nem, ha svájci frankban vannak eladósodva. Ami tehát jó a nemzetgazdaságnak, rossz a háztartásoknak. Ez, - az elrontott árfolyam - az ami szöges ellentétbe hozta a nemzetgazdaság és a háztartások érdekét, amely ellentétnek sohasem lett volna szabad létrejönnie. De mindaddig, amíg ragaszkodunk a kül kereskedelemre épített gazdasági modellhez, az ellentét kialakulásának folyamatos veszélye fennáll. Róna Péter - A szerző közgazdász, egyetemi tanár / Népszava vissza Kormányprogram: hangzatos célok konkrétumok nélkül Nszv 20100525 Jobbára a Fidesz választási programjából már jól ismert, konkrétumokat nélkülöző, ám hangzatos célokat fogalmaz meg Orbán Viktor leendő miniszterelnök hétvégén nyilvánosságra hozott kormányprogramja. A "Nemzeti Együttműködés Programja" a munka , otthon, család, egészség és rend témái köré szövődik, ám nagyjából kimerül annak megállapításában, hogy mind az ötre szükség van. Részleteket csak elvétve említ a dokumentum, és például az euró bevezetéséről vagy az államháztartási egyensúlyról szót sem ejt. "A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának elfogadásával az új Országgyűlés elismeri, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek. Ezzel a nyilatkozattal az emberek akaratát ismerjük el, és tesszük meg a jövő iránytűjének" - szól az Orbán Viktor által jegyzett, a leendő kormány programjaként szombaton ismertetett 85 oldalas dokumentum előszava. A bevezető amúgy feltűnően sokszor külö nbözeti meg az eddigi rendszertől illetve kormányzástól "újként" a leendő kormányt, illetve a most kezdődő időszakot, valamint kedveli a nagybetűkkel kezdődő, háromszavas jelzős szerkezeteket, de nem sokat árul el a 20102014 közötti ciklus terveiből.
