Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.25 . 24 Szavai szerint, ma már a magyar hivatalnok sem vezeti „szívesen” az eljárást anyanyelvén, ugyanis vagy nincs magyar űrlap, vagy le kell majd fordítani az anyagot. A kilencve nes években jutott jogerőre az a törvény, amely szerint, ha kérik a másik nyelv használatát, akkor az eljárás nyelve szerb lesz, míg a kérelmező fél számára biztosítani kell tolmácsot. Az ügyvéd szerint azonban a valóság kissé másként néz ki. – Többször t örtént olyan eset, hogy amikor kértük a magyar nyelv használatát, ránk sütötték, hogy visszaélünk törvény adta jogainkkal, illetve húzni szeretnénk a tárgyalást. Nyelvhasználati ügyben nem lehet visszaélni. Az állam nemtörődömsége okozza azt, hogy ha valak i törvény adta jogával kíván élni, az húzni fogja a tárgyalást. Mert nincs tolmács, ha van, akkor nem fizetik, ha fizetik, akkor olyan minimális a térítés, hogy nem szívesen jönnek el a tárgyalásra. Halasztódik a tárgyalás, és sajnos oda kerülünk, hogy kár t okozunk az ügyfeleinknek, amennyiben magyar tárgyalást kérünk – figyelmeztetett Miavecz Béla. Elmesélte, hogy a nyolcvanas években kerületi bíróságok tapasztalt bírái figyelmeztették a fiatal bírákat, ügyvédeket kötelezettségükre, mely szerint figyelmez tetni kell az ügyfeleket az eljárási nyelvválasztás lehetőségére, mert az egyszer megválasztott nyelv a jogerős ítéletig nem változtatható meg, valamint minderről jegyzőkönyvet kellett vezetni, továbbá bírósági végzést kellett hozni a döntésről. Ellenkező esetben megsemmisíthető volt az ítélet. – Ma viszont nem figyelmeztetik az ügyfeleket. Esetleg alkalomadtán a bíró kérdezi meg az ügyfelet, értie a szerb nyelvet, és ha igen, akkor szerb nyelven folyik tovább a tárgyalás. Ugyanakkor egy másik gyakorlat s zerint, ha az ügyfélnek magyar anyanyelvű ügyvédje van, akkor nem kezdeményeznek magyar nyelvű eljárást, hiszen az ügyvéd betöltheti a tolmács szerepét is. Ez egy teljesen kifordult félretolmácsolása a nyelvhasználati törvénynek – szögezte le az előadó. A z ügyvéd elmondása szerint kemény politikai küzdelmet kell folytatni a szerb igazságüggyel ebben a témában, és a közeljövőben kezdeményezni fog egy találkozást az igazságügyi miniszterrel, ahol javasolni fogja, szervezzenek azon vajdasági bíróságok elnökei nek egy találkozót, ahol többnyelvűség található, és tisztázzák le, mit tartalmaznak a törvények. – Több esetben figyelmen kívül hagyják a permegtartási törvény 98. szakaszát, valamint a nyelvhasználati törvényt is, annak ellenére is, hogy a büntető törvé nykönyv 129. szakasza szerint akár egyéves börtönbüntetéssel szankcionálható az, aki nem tartja be, vagy megakadályozza az ügyfelet nyelvének hivatalos használatában. Ez még Szerbiában nem történt meg – vélte az ügyvéd. Ugyanakkor a konferencián résztvevő bírók és ügyvédek rámutattak, hogy például Szabadkán megvan a technikai feltétele a kétnyelvű eljárásnak – két bíró vállalta a kétnyelvű eljárásvezetést – , amely valóban dupla munkával, így idővel is jár, folyamatosan csökken a kétnyelvű eljárások száma. Emellett romlik a szakmai nyelv, a tárgyalás minősége is, hiszen ritkán használják a magyar terminológiát. Ebből kifolyólag az előadás végén egy zárónyilatkozatot fogadtak el a résztvevők, amely szerint kívánatos lenne, ha a szerb törvényeket – legalább az alaptörvényeket – lefordítanák magyarra, így egységesítve a szerb törvényekre használatos magyar terminológiát, valamint a kétnyelvű eljárások levezetését dupla normaszámmal kellene elszámolni. vissza Martonyi: Nemzetközi s zervezetekhez fordulhatunk Nyugati Jelen Hétfõ, 2010. május 24., 12.55 A nemzetközi szervezetekhez fordul a magyar kormány, amennyiben a szlovákok megfosztják szlovák állampolgárságuktól azokat, akik kérik a magyart. Ezt Martonyi János leendő külügymini szter mondta a hírTV Kontraszt című műsorában. Pozsony ugyanis ilyenfajta válaszra készül, ha a magyar parlament elfogadná a kettős állampolgárságról szóló javaslatot. Erről szerdán dönthet az Országgyűlés.
