Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.20 . 25 helyzetben a hitelesség kérdése merül fel, hiszen a középre hel yezkedés miatt azt a benyomást is keltheti a párt, hogy se nem magyar, se nem szlovák politikai erő. Ezzel kapcsolatban érdemes visszatérni az MDFre, hiszen nem az a kép alakult ki róla, hogy konzervatív és liberális, hanem inkább az, hogy se nem ez, se n em az“ – világított rá a szakértő. (Korábban Tokár Géza politológus is úgy vélekedett, a Híd stratégiája nagyban hasonlít az MDF stratégiájához.) Egyébként a politikai erők és politikusok Híddal szembeni bizalmatlanságát csak erősíti, hogy nem lehet világ osan látni, hogy mit fog csinálni a párt – nem mintha az MKPról lehetne tudni – jegyezte meg Kollai. A Híd túlságosan projekt alapú, ahol sok a taktika és ebben elveszik a stratégia. Emellett talán Bugár Béla megérdemelt volna egy találkozót Martonyi Jáno stól, de nem tudom, hogy ezt ő valójában mennyire akarta volna – vélekedett az elemzőtörténész. A Híd hol magyar párt, hol pedig polgári párt Az sem biztos, hogy egy ilyen találkozó Bugárt könnyű helyzetbe hozta volna, a szlovák választók előtt. A Híd p roblémája az, hogy általánosságban képviseli a szlovákmagyar együttélést, de mikor ennek konkrét problémái kerülnek elő nagyon ritka, hogy kézzelfogható válaszokat tudnának adni. Inkább általánosságban beszélnek, ami feltehetően kevés lesz a választóknak – mutatott rá a szakértő. Érdekes az is, hogy a Híd kiadott egy nyilatkozatot, hogy Martonyi csak az egyik magyar párttal találkozott, a másikkal nem. Ugyanakkor a szlovák médiában nem magyar pártként, hanem polgári pártként definiálják magukat. Emellett persze elegánsabb lett volna, ha Martonyi János találkozik Bugár Bélával, ha ezt ő tényleg igényelte volna. Esetleg élhetünk a gyanúperrel, hogy a Híd számára a legkényelmesebb pozíció taktikai szempontból, hogy azt kommunikálják, hogy ők találkozni akarta k, ám ez nem történt meg. Elég csak abba belegondolni, hogy ha Martonyi kommunikálta volna Bugár felé a kettős állampolgárság tervét, arra világos igent vagy nemet kellett volna mondania – mutatott rá az összefüggésekre Kollai. A szakértő hozzátette, hogy bár a Fidesz korábban deklarálta, hogy az MKP a természetes szövetségese, azonban a Híddal szemben sem ellenséges, csak egyelőre kivárnak. vissza Le Figaro: Pozsony és Budapest közt ismét áll a bál Bumm.sk 2010. 05. 19 B udapest kettős állampolgárságot kínál a magyaroknak címmel számolt be szerdán a Le Figaro című francia konzervatív napilap az Országgyűlés elé hétfőn beterjesztett törvényjavaslatról. Az újság írása alcímében megállapította: "az új magyar miniszterelnök or vosolni akarja azt az igazságtalanságot, amely elszakította NagyMagyarország területének kétharmadát". A Le Figaro szerint Orbán Viktor, az új magyar kormányfő megígérte, hogy ezt mandátuma "abszolút prioritásává" teszi, s betartotta a szavát. Az újság e mlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor - aki kétharmados parlamenti többséget tudhat maga mögött, a legnagyobbat, amelyet demokratikusan választott európai kormány a második világháború óta elért - hétfőn ilyen értelmű törvényjavaslatot terjesztett a képvise lők elé. A javaslatot augusztus 20án, a magyar nemzeti ünnep napján fogadhatják el, és 2011. január elsején léphet hatályba, amikor Magyarország fél évre átveszi az Európai Unió soros elnökségét. A francia lap felidézte, hogy Martonyi János (leendő) magy ar külügyminiszter az Egyesült Államokkal példálózott, ahol 117 ezer betelepült magyar rendelkezik kettős állampolgársággal. A politikus közölte azt is, hogy (a magyar állampolgárságot) egyéni kérelmek alapján ítélik majd oda azoknak, akiknek magyar felmen őik voltak és beszélnek magyarul. A Le Figaro emlékeztetett arra is, hogy a (határon túli) magyar kisebbségek kettős állampolgárságáról 2004ben népszavazást tartottak Magyarországon az akkor ellenzékben lévő Fidesz kezdeményezésére. "Kis híja volt, hogy Magyarország komoly konfliktust idézzen elő középeurópai szomszédaival. A kérdés iránti viszonylagos érdektelenség jeleként a választópolgárok kevesebb mint 40 százaléka járult az urnák elé, a szavazást érvénytelenítették" - írta.