Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.04 . 26 hogy diákjainkat fel tudjuk készíteni az in formációs és kommunikációs technológiák alkalmazására - nyilatkozta Lisztovits Attila, a Laskói Általános Iskola igazgatója. Kulcsfontosságú tárgy az informatika A horvát oktatási rendszerben az informatika csak a középiskolában válik kötelező tárggyá, az általános iskola felső tagozatán választható tantárgy. Azoknak a diákoknak könnyebb a dolguk, akiknek otthon is van számítógépük, akiknek viszont nincs, azok a felzárkózás érdekében heti két órában tanulhatnak informatikát. Jankovics Róbert már hetedik éve oktatja a Laskói Általános Iskola diákjait. - Több mérvadó vélemény szerint is az informatikát kötelező tantárgyként kellene oktatni az általános iskolában. Én ezt teljes mértékben támogatom, hiszen ha van olyan képesség, amelyre a 21. században szükség van, az egyértelműen a számítógéphasználat. A mai diákoknak elsősorban nem az a céljuk, hogy mindenre megtanulják a választ, hanem az, hogy megtanulják, hol is található meg a válasz - mondta a tanár úr. Az új, korszerű számítógépeket már használják a las kói diákok. Mivel ezeken kívül rendelkeznek lapszkennerrel, digitális fényképezőgéppel és fénymásolóval is, ezek használatát is alkalmuk van elsajátítani. Lehet, hogy az itt tanuló gyerekek közül néhányan komoly számítástechnikai szakemberekké növik ki mag ukat, ehhez viszont még sokat kell fejlődniük. A tanintézmény megtette a magáét, a többi a kisdiákok szorgalmán, kitartásán múlik. vissza - LJ. MOLNÁR Mónika Megtanulni, megőrizni, ápolni a magyar nyelvet Új Magyar Képes Újság 2010.04.29. A nem magyar tannyelvű általános iskolákban bevezetett fakultatív magyar nyelvoktatásnak köszönhetően nyelvünk és kultúránk azokon a területeken is megtalálható, amelyeken már csak szórványban élnek nemzettársaink. A Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma 2002 óta minden évben megszervezi a Merki Ferencről elnevezett Anyanyelvápoló Szemlét. Merki tanár úr az 1960as évek végén, a 70es évek elején a nem magyar tannyelvű iskolákban tanuló magyar származású kisdiákok, valamint a többségi ne mzethez tartozó, nyelvünkkel, kultúránkkal, hagyományainkkal, népi táncainkkal megismerkedni hajlandó gyerekek számára országszerte megszervezte az ún. anyanyelvápolást, ami heti 23 fakultatív magyarórát jelentett. Tanügyi tanácsosi tevékenységének ez vol t a koronája. Ivanovcin szívesen tanulnak magyarul Az ivanovci gyerekek körében nem számít különlegesnek a magyaróra. Már több olyan korosztály is részesült anyanyelvápolásban, amelyeknek a tagjai közül szinte már senki sem beszéli a nyelvet. - Az Ivanov cin elért eredmények egyértelműen Aleksza Magdolna tanárnőnek tudhatók be, hiszen a hosszú évek alatt megszerettette és nem hagyta elveszni ebben a közegben a magyar kultúrát. A magyar népi tánc a mai napig közkedvelt a fiatalok körében, a diákok pedig nag yon szeretnek járni az órákra. Sokuknak már csak a nagyszüleik tudnak magyarul, ennek ellenére igyekeznek elsajátítani annyit, amennyit csak tudnak. Játékos feladatokon keresztül tanulják meg az alapvető fogalmakat, ismereteket. A legtöbbjük már csak ezeke n az órákon hall magyar szót, ami egyrészt szomorú, az órákon való tömeges részvételt viszont kedvezően befolyásolja - tudtam meg Kosić Maja tanítónőtől. Nem lankad az érdeklődés Palkó Tünde tanítónő az antunovaci és két eszéki általános iskolában már töb b éve tanítja anyanyelvünket és kultúránkat. - Szerencsére sokan választják a magyart már évek óta, a három iskolában összesen 6070 diákom van. Elsősorban olyan gyerekek választják, akiknek a felmenői között van magyar, de ők maguk már nem beszélik a nye lvet. De nagy az érdeklődés, szívesen tanulják a szavakat, a kultúrát. A felsősök már eljutnak arra a szintre, hogy meg tudják értetni magukat, bár nagyon bizonytalanok és félnek megszólalni. Ennek ellenére lelkesen fogadnak mindent, aminek a magyar kultúr ához köze van - nyilatkozta lapunknak a tanítónő. Az anyanyelvápolás fontos szerepet játszik abban, hogy a szórványban élő magyar fiatalok ne veszítsék el teljesen a kapcsolatot felmenőik anyanyelvével. Nincs könnyű dolguk a tanároknak, de úgy tűnik, hogy egyelőre még a gyerekek és szüleik is fontosnak tartják a magyar hagyományok és nyelv ápolását. vissza - LJ. MOLNÁR Mónika
