Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.19 . 49 törekedni Moszkvával, ami lehetővé tenné az üzleti lehetőségek kihasználását anélkül, hogy azt politikai nézeteltérések, emberi jogi vagy a demokrácia helyzetéről folytatott viták terhelnék. A külpolitikai helyzet tehát ideális, hogy a Kreml belevágjon a Putyinterv harmadik fázisának megvalósításába, a v ilágválság pedig kifejezetten vonzóvá teszi az erős rubelt a rendre gazdasági nehézségekkel küszködő volt szovjet köztársaságoknak. Nem véletlen, hogy Kazahsztán vámunióra lépett Oroszországgal, s Fehéroroszország is egyre visszafogottabban flörtöl a Nyuga ttal. (A balti államokat és Grúziát leszámítva talán csak Moldova jelent kudarcot az oroszoknak, azonban a Dnyeszter menti köztársasággal, illetve a kommunista ellenzékkel továbbra is sakkban tudják tartani a chisinaui vezetést.) Mindez persze nem mindenki nek tetszik, azonban ahogy Dmitrij Medvegyev elnök már 2008 őszén kijelentette újságírók előtt: „Moszkva azon fog dolgozni, hogy bővítse kapcsolatait azokkal a nemzetekkel, amelyekhez Oroszország hagyományosan közel áll… Ha ez nem mindenkinek tetszik, nos, arról én nem tehetek.” Energiakapocs Az orosz elnök tegnap Kijevbe látogatott. Janukoviccsal megválasztása óta már hétszer találkozott ugyan, de ez az első hivatalos ukrajnai út az immár oroszbarát országba. Érkezése után Medvegyev ukrán vendéglátójával együtt megkoszorúzta a kijevi Dicsőség parkjában az ismeretlen katona sírját, majd az ukrajnai tömeges éhínség áldozatainak állított emlékművet, az Emlékezés Gyertyáját. Utóbbi egyértelmű gesztus Ukrajnának, hiszen Oroszország továbbra sem hajlandó elismer ni, hogy bármilyen felelőssége lenne a Sztálin által előidézett „holodomorban”. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy mindkét ország az európai család része, de figyelmeztetett arra, hogy az EU jelenleg nehézségekkel küzd. Természetesen cáfolta, hogy Moszkva saját befolyási övezetébe akarná vonni Ukrajnát, és úgy vélekedett, nem kell tartani a kapcsolatok gyors fejlődésének esetleges következményeitől. Medvegyev szerint egyébként az orosz feketetengeri flotta krími állomásozása elősegíti az európai biztonság i rendszer megőrzését. Mint ismeretes, Moszkva áprilisban megállapodott Kijevvel, hogy az orosz feketetengeri flotta az érvényes szerződés lejárta után újabb 25 évig, vagyis 2042ig használhatja a Krím félszigeten a szevasztopoli haditengerészeti támaszpo ntot. Cserébe Oroszország tíz évre mintegy harminc százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított földgáz árát. Holnap egyébként az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és ukrajnai társintézménye kétnapos, zárt ajtók mögötti tanácskozást tart Odess zában; a találkozón várhatóan megállapodás születik arról, hogy az FSZB munkatársai újra dolgozhatnak a feketetengeri flotta krími objektumaiban. Medvegyev látogatásán azonban elsősorban a gazdasági együttműködés kérdéseiről lesz szó, s minden bizonnyal külön figyelmet szentelnek az energetikai együttműködésnek, ezen belül elsősorban a földgázszállításnak és az atomenergiának. Az előbbi téren napirendre kerül Vlagyimir Putyin orosz kormányfő nemrég tett javaslata az orosz Gazprom gázipari nagyvállalat és ukrán megfelelője, a Naftogaz egyesítésére, amiért Ukrajna szemmel láthatólag nem lelkesedik, ugyanis az orosz óriás lenyelhetné az ukrán monopóliumot. Ukrajna inkább a gázvezetékrendszer üzemeltetésével foglalkozó konzorcium kialakítását támogatná ukrán, orosz és európai részvétellel. Medvegyev úgy nyilatkozott, hogy a pragmatizmus alapján az egyesítés is megoldható, de Nariskin már jelezte, hogy e kérdésben ezúttal nem várható megállapodás. Rendet mindenekfelett Az orosz emberek nagyra értékelik a demokr ácia elveit, de készek tudomásul venni szabadságjogaik korlátozását, ha ez szükséges a rend fenntartásához, és nem szándékoznak jogaikért harcolni – mint már jó tíz éve minden alkalommal, az idén is ezt mutatták ki a felmérések. A Levada Központ és az álla mi VCIOM intézet nem tudta kimutatni, hogy „a jogokért meg kell harcolni” gondolat jelen van a köztudatban. Az orosz lakosság véleménye a kilencvenes évek vége óta e kérdésben gyakorlatilag nem változik. A Levada Központ felmérése szerint a megkérdezettek 66 százalékának a demokratikus elvek feltétlenül értéket jelentenek, ezen belül is 53 százalék úgy tartja, hogy az állampolgári jogok a legfontosabbak. A VCIOM felmérése ugyanakkor kimutatta, hogy az állampolgárok 72 százaléka kész tudomásul venni „a szemé lyi szabadságjogok korlátozását és egyes demokratikus elvek megsértését”, ha ez szükséges a rend fenntartásához. Az 1998ban végzett felmérés szerint 69 százalék vélekedett így. A megkérdezettek mindössze 16 százaléka szerint fontosabb a demokrácia még azo kban az esetekben is, „amikor a demokrácia elveinek tiszteletben tartása bizonyos szabadságot ad romboló és bűnöző elemeknek”. Az elmúlt tíz év alatt 55 százalékról 44re csökkent azoknak az aránya is, akik a demokrácia fő
