Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.19 . 45 Kedvező kezdet Nem várható, hogy a kettős állampolgárság birtokában a romániai magyar kisebbsé g kivándorlása lényegesen felgyorsul. ÚMSZ, Bíró Béla | 20100519 00:55:51nyomtat | elküld A kettős állampolgárságról szóló törvény kivételével a magyar Országgyűlés első vitanapján a pártok csupa olyan törvénymódosítási indítványt nyújtottak be, amelyek az adminisztráció, a kormányzat, az igazságszolgáltatás és az ítéletvégrehajtás hatékonyabb és takarékosabb működtetését teszik lehetővé. A kettős állampolgárságról szóló törvény kivételével a magyar Országgyűlés első vitanapján a pártok csupa olyan törv énymódosítási indítványt nyújtottak be, amelyek az adminisztráció, a kormányzat, az igazságszolgáltatás és az ítéletvégrehajtás hatékonyabb és takarékosabb működtetését teszik lehetővé. S a kettős állampolgárságra vonatkozó törvényjavaslat sem tekinthető m erőben szimbolikus aktusnak, bár ez a vonatkozása sem elhanyagolható. A kettős állampolgárság intézménye ugyanis – Trianon óta először – a határok módosítása nélkül is lehetőség arra, hogy a határon túli magyar kisebbségek tagjai megszabaduljanak kiszolg áltatottságuktól. A kettős állampolgárság reális és azonnal megvalósítható alkalmat teremt arra, hogy ha az utódállamok magyar anyanyelvű és kultúrájú állampolgáraikkal szemben nem tartják be annak a társadalmi szerződésnek az alapelveit, melyek a modern t ársadalmak létalapját képezik, akkor a másik államba telepedjenek át. Természetesen csak ha úgy vélik, hogy az számukra elfogadhatóbb szerződéses feltételeket kínál. Tehát többé nem csupán a többségi állam van reális döntési helyzetben, de a kisebbségi á llampolgár is szabadon dönthet, hogy elfogadja vagy nem fogadja el a megkérdezése nélkül és akarata ellenére meghozott döntéseket, sőt, végső esetben magát a társadalmi szerződést, és új lehetőségek után nézhet. Annál is inkább, mert a magyar államba való beilleszkedés korántsem jelenthet olyan fokú megterhelést, mint amilyet egy idegen nyelvű és kultúrájú államba való beilleszkedés jelentene. Ez a tény a szóban forgó államot is arra késztetheti, hogy – korábbi kisebbségpolitikáján változtatva – erőfeszíté seket tegyen más nyelvű és kultúrájú állampolgárainak megőrzésére. A vonatkozó intézkedések pedig minden eddiginél kedvezőbb feltételeket teremthetnének az eltérő kulturális közösségek harmonikus együttélésére, az egymásrautaltság tényének igazi tudatosítá sára, az autonómiák igényének elismerésére. A kettős állampolgárság ezért csak akkor válhat a kivándorlás ösztönzőjévé, ha a többségi állam – Szlovákiához hasonlatosan – képtelen lemondani a kisebbségi közösség többségi kulturális közösségbe való beolvas ztásának diktatórikus álmáról. A román politikum számos intézkedése arra vall, hogy országunk jó úton van ennek a ma már számos vonatkozásban illuzórikus törekvésnek a feladása felé. Következésként nem várható, hogy a kettős állampolgárság birtokában a ro mániai magyar kisebbség kivándorlása lényegesen felgyorsulhatna. Arról nem is beszélve, hogy miután Románia (a szászok és a zsidók után) elveszítette román kultúrájú állampolgárai jelentős részét (a veszteség akár a jelenleg foglalkoztatott lakosság léle kszámához mérhető nagyságrendet is elérheti!), a magyar kisebbség megtartása fokozatosan a román állam létérdekévé válhat. Még egy hasonló nagyságrendű vérveszteséget az ország aligha viselhetne el. Nem csak a nyugdíjrendszer omolhatna össze, hanem a gazda ság egésze is rendkívül súlyos helyzetbe kerülhetne. A kettős állampolgárságra vonatkozó törvény, bár kétségtelenül javíthat a magyarországi kormánypártok népszerűségén és a gazdasági konjunktúra javulása esetén talán a magyar gazdaság nem kevésbé súlyos munkaerőgondjainak enyhítését is lehetővé teszi, mindenekelőtt a kisebbségi közösségek túszhelyzetének felszámolására teremtene reális lehetőséget. Ami a többi törvényjavaslatot illeti, azok a magyar állam olcsóbbá tételére, a lecsúszott társadalmi rétege k felzárkóztatására, a képzettségi szint javítására irányulnak. A kisebb parlament, a kisebb kormány, a kisebb helyhatósági intézmények az ügyintézés hatékonyabbá és olcsóbbá tételét is kétségtelenül kikényszerítik. Az LMP
