Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.18 . 14 közleményében. Az MKP viselkedése – állította korábban Jozef Bednár, a kulturális tárca szóvivője – bizonysága annak, hogy indokolt volt a nyelvtörvény módosítása . „Az MKP azzal, hogy az egész lakosság számára fontos információkat – s a kampánybeli politikai üzenetek feltétlenül ilyennek számítanak – csak magyar nyelven közöl, bizonyítja: nincs meg benne a jóakarat, nem óhajtja tiszteletben tartani a Szlovák Köztár saság minden állampolgárának azon jogát, hogy államnyelven jusson hozzá a fontos információkhoz ” – nyilatkozta Bednár a SITA hírügynökségnek. Az MKP magyar nyelvű választási óriásplakátjai május elején jelentek meg Szlovákiaszerte. „Így szeretnénk tiltakozni az értelmetlen nyelvtörvény ellen, amelyet ebben a kormányzati időszakban fogadtak el” – nyilatkozta újságíróknak Bárdos Gyula, az MKP fra kcióvezetője. vissza Megvétózták a romániai bér- és nyugdíjcsökkentést Elutasította a román GazdaságiTársadalmi Tanács (CES) azt a szándéklevelet, amelyet Emil Boc kormánya kívánt elküldeni a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) . Ebben Bukarest a bérek 25 és a nyugdíjak és szociális támogatások 15 százalékos csökkentését ígérte. Tibori Szabó Zoltán Kolozsvár| Népszabadság| 2010. május 18. | Az általános felháborodás nyomán Traian Basescu államfő a múlt héten bejelentette: csakis a CES jóváhagyása után küldik el a levelet Washingtonba. Ba sescu és a Bockabinet arra számított, hogy a szakszervezetek, a vállalkozói egyesületek és a kormányzat képviselőiből álló paritásos testület minden további nélkül megszavazza a dokumentumot, hi szen abban a kormány a vállalkozóknak kedvező, illetve őket kevésbé érintő intézkedéseket javasolt. Csakhogy a hétfő délutáni ülésen sem a munkavállalói, sem pedig a munkáltatói oldal nem szavazta meg a levelet. A szakszervezetek azt követelik, hogy a kor mány fokozatosan csökkentse a béreket, a nyugdíjakat pedig legfeljebb fagyassza be, de ne vonjon le belőlük. A vállalkozók képviselői pedig azt sürgetik, hogy a kormány dolgozzon ki gazdaságösztönző stratégiát, és lépjen fel erélyesen az adócsalás ellen. Sebastian Vladescu pénzügyminiszter kijelentette, hogy tudomásul vette a szavazás eredményét, s arról tájékoztatja a kormányt. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a szándéklevelet egy hét leforgása alatt sikerül mégis elküldeni az IMFnek. Cezar Coraci, a z UGIR1903 elnevezésű vállalkozói szövetség elnöke elmondta: várják a kormány konkrét intézkedési javaslatait. – Mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek megértik a nehéz helyzetet, és arra törekszenek, hogy a kormánnyal együtt találjanak olyan megoldást , amelyet az IMF is elfogadjon – mondta Coraci. Bogdan Hossu, a CNS Cartel Alfa szakszervezeti tömb elnöke rámutatott, hogy a munkavállalók új adórendszer kidolgozásában látják a megoldást, és nem értenek egyet azzal, hogy a válság árát csak a dolgozók és a nyugdíjasok állják. Hossu figyelmeztetett: ha a kormány mégis elküldi a szándéklevelet az IMFnek, tüntetésekre számíthat. A szakszervezetek május 19re, szerdára 60 ezer tagjukat hívták az utcára. vissza Sok a kiaknázatl an lehetőség a szerbmagyar kapcsolatokban Marton András, az MTI tudósítója jelenti: Újvidék, 2010. május 17., hétfő (MTI) - Sok a kihasználatlan lehetőség a szerbmagyar gazdasági kapcsolatokban, ezért Magyarország a Vajdaság mellett DélSzerbiára is kiterjesztené a gazdasági együttműködést - hangzott el hétfőn Újvidéken a vajdasági székvárosban zajló nemzetközi mezőgazdasági vásár keretében rendezett magyarszerb befektetési konferencián. A szerbmagyar kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 900 mi llió eurót, Magyarország szerbiai befektetéseinek összértéke pedig 400 millió euró körüli. Az ITD Hungary igazgatója Dobos Erzsébet azonban ismertette: a szerbiai magyar befektetések volumene kisebb, mint Macedóniában, és jelentősen elmarad a horvátországi , vagy a bulgáriai értékektől. A Szerbiába exportáló magyar cégek 80 százaléka nagyvállalat - az országban a Mol és az OTP bank mellett többek között a Richter gyógyszeripari cég és a Betonút Zrt. is rendelkezik érdekeltséggel , ezért szeretnék népsze rűsíteni Szerbiát a magyarországi kis- és közepes vállalkozások körében.