Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.13 . 28 „Ami Váradon történik, az talán leginkább a marosvásárhelyi Guşăszobor körül kialakult helyzethez hasonlítható. Ott és akkor az Elnök úr határozottan állást foglalt a helyi RMDSZ elhibázott döntésével szemben, amikor is városi tanácsosaik a tömeggyilkos tábornok szobrának felállítását egyhangúlag megszavazták. Ismételt módon, hasonló baklövéseket követett el a bihari RMDSZ, példának okáért akkor, amikor évekkel ezelőtt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpály ájának a Román Ortodox Egyház részére való átadást egyöntetűen megszavazták” – írja levelében Tőkés. A bihari RMDSZszervezet Nagyvárad magyar lakóinak „sérelmére és megbotránkoztatására” cselekedett a magyar utcanévtáblák ügyében, az EPképviselő szerin t. Tőkés azt is szóvá teszi, hogy az EMNT és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) május 7i nagyváradi fórumán „egy 20 – 25 tagú »botránykommandóval« az oldalán Szabó Ödön megyei RMDSZügyvezető elnök Református Egyházunk megszentelt Dísztermében minősíthetetlen bo trányt provokált, olyannyira, hogy – a nyílt konfrontációt kerülendő – a Szervezők menet közben a fórumot kénytelenek voltak áttenni az egyházkerületiegyetemi Székház egy másik termébe”. Tőkés szerint ezzel a Markó vezette RMDSZ helyi és megyei szinten f elrúgta az EMEF keretében „megvalósulófélben levő” együttműködést, holott az olyan közügyekben, mint a magyar feliratok és a nyelvhasználat kérdése, összefogásra van szükség. Az EMNT elnöke arra kéri Markó Bélát: „hasson oda, hogy a bihari RMDSZ vizsgálj a felül névtábla- és nyelvhasználati ügyben folytatott eddigi elhibázott politikáját”. Kéri továbbá, hogy az országos RMDSZ foglaljon állást „ a nagyváradi RMDSZes botránykeltés ügyében, és nevezett hatalmaskodó ügyvezető elnököt fogja vissza a hasonló, m egbotránkoztató és ártalmas cselekményektől”. Tőkés egyben azt is sürgeti, hogy Markó vállaljon közvetítő szerepet az EMNT és az RMDSZ országos együttműködésének nagyváradi és Bihar megyei megvalósulásában. Tőkés László – aki Markó mellett az EMEF társeln öke – szükséges az EMEF összehívása, olyan időszerű kérdések megvitatására, mint „az EMEF szakbizottságainak működtetése, az oktatási autonómia és a felekezeti oktatás szempontjainak érvényesítése a tanügyi törvény parlamenti vitája során, a kisebbségi tö rvénytervezet sorsa és az autonómia kérdése, a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozása, európai parlamenti együttműködésünk és a ciánalapú bányakitermelés ügye, az új magyarországi kormány felállása”, illetve a Romániában kialakult súlyos gazdaságit ársadalmi helyzet. vissza Szerző(k): Krónika Nincs elég székely Csíkszeredában? Krónika 2010. május 13. Törvénytelennek minősítette a Hargita megyei törvényszék a csíkszeredai önkormányzat tavalyi határozatát, amelyben j óváhagyták, hogy rovásírással is kiírják a helységnévtáblára a település nevét. A döntést 15 napon belül lehet megfellebbezni. A határozatot a prefektúra támadta meg a bíróságon. Az indoklás szerint a határozat megszegi a 2001/1206os törvényt, hisz a szé kelyek nem teszik ki Csíkszereda lakosságának 20 százalékát. (A jogszabály lehetővé teszi, hogy azon településeken, ahol egy kisebbség eléri a 20 százalékot, annak nyelvén is ki lehessen írni a helység nevét.) A 2002es népszámláláskor csak 150 csíkszere dai vallotta magát székelynek, a többség magyar nemzetiségűnek mondta magát. A döntés szerint a rovásírásos felirat ráadásul a szász és roma nemzetiséget is diszkriminálja, melyek számaránya szintén nem éri el a 20 százalékot. Ezzel szemben a csíkszeredai önkormányzat alaptalannak nevezte a prefektúra álláspontját, mint rámutattak, több erdélyi városban – Brassóban, Segesváros, Szászrégenben – szerepel a település német megnevezése a helységnévtáblán, holott a szász kisebbség számaránya nem éri el a 20 szá zalékot. Úgy vélik, a feliratok az illető kisebbség iránti tiszteletet tükrözik.
