Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.11 . 21 – Milyen emlékeket őriz Rimaszombatról? – Nagyon szerettem azt a várost, a gimnáziumban is remek társaság volt, s ké sőbb is rendszeresen jártam haza a szüleimhez. Apukám halála után édesanyám hozzánk költözött Pozsonyba, de a mai napig évente kéthárom alkalommal megfordulok Rimaszombatban. – Amikor elvégezte az egyetemet, nem gondolt arra, hogy esetleg visszatérjen Gö mörbe? – Ezzel a szakmával nehezen tudtam volna munkát találni, s közbejött a családalapítás is. Férjem DélCsehországból származik, vasúti építkezésekkel foglalkozik. A lányunk 16 éves, most készül gimnáziumba. - Egy rimaszombati lány hol találkozik a s zociológiával? – Mindig is érdekelt a társadalom, az emberi kapcsolatok, s ezért döntöttem a szociológia mellett. Amikor elvégeztem az egyetemet, még a szocializmus utolsó éveit írtuk, s nem nagyon volt lehetőség arra, hogy kutatóintézetben helyezkedjek e l, ezért örömmel vettem a lehetőséget, hogy kutatásokat végezhettem a Művelődési és Pihenőparkban. – Mennyire tudta hasznosítani az akkor tanultakat a későbbiekben, főleg a rendszerváltás után? – Ahogy a többi bölcsészeti szakon, természetesen a szocioló gián is teljesen más volt a tananyag, mint a rendszerváltás után, de azért mi tanultunk nyugati szociológiát is, bár szociológiai kutatásokat nem végeztünk. Mindezek ellenére az ott tanultakat a jelenlegi munkakörömben is fel tudom használni. – 2004ben k erült a jelenlegi munkahelyére, még Dohányos Róbert igazgatósága idején. Hányan dolgoznak ezen az osztályon, s mi a napi feladatuk? – 2006 óta a kisebbségi és hátrányos helyzetben lévő kultúrák mellett a hagyományos és népi kultúra is hozzánk tartozik, s elsődleges feladatunk a pályázati kiírások lebonyolítása, a napi kapcsolattartás az ügyfelekkel, valamint az elszámolások és statisztikai kimutatások elkészítése. Évente kb. 1 500 pályázattal kerülünk kapcsolatba. – Komolyan mondja, hogy hárman meg tudnak mindezzel birkózni? – Kevesen vagyunk, de ma már szerencsére minden számítógépes hálózaton keresztül működik, ami nagyban megkönnyítette a munkánkat. – Az egyes pénzekről ún. szakmai bizottságok döntenek. Hogyan választják ki az egyes bizottságok tagjait ? – Nagyon sok mindent figyelembe veszünk, nagy súlyt fektetünk pl. arra, hogy minden régió képviseltesse magát, s kétévente cseréljük a tagokat. Egyegy bizottság kilenctagú, s egy ember önmagában nem dönthet semmiről. Persze mindenütt működnek lobbik, d e ez teljesen természetes. – Mennyi kisebbség tart igényt jelenleg támogatásra? – A főosztályunk 13 nemzetiségi kisebbség kultúrájával foglalkozik, azaz a magyar mellett a roma, cseh, ruszin, ukrán, orosz, morva, bolgár, horvát, lengyel, német, zsidó és szerb kisebbség kultúráját támogatjuk. Az idén a tavalyihoz hasonlóan 3 millió 485 362 euró (59 millió korona) lett elosztva, amiből a magyar kultúrára 1 958 441 euró jut. A magyart nagyságrendileg a roma kultúra követi 497 909 euróval, míg a legkevesebbet a bolgárok (29 875 euró) és a morvák (21 576 euró) kapták. A 2001es népszámlálási adatokat vesszük alapul, de bizonyos előnyt élveznek azok a kisebbségek, amelyeknek nincs anyaországuk (romák, ruszinok), míg a nagy lélekszámú kisebbségeknél bizonyos koef ficienssel dolgozunk, amit mi negatív diszkriminációnak nevezünk, s az így felszabaduló összeget osztjuk szét a legkisebbek között. – Kik pályázhatnak Önökhöz? – Az SZK KM 2008. augusztus 26án kelt, s tavaly október 29.én módosított rendelete szerint t ermészeti személyek, vállalkozók, polgári társulások, alapítványok, nonprofit szervezetek, befektetési alapok, jogi személyek érdekszervezetei, felsőoktatási intézmények, regisztrált egyházak, egyházi társulások, költségvetési és közhasznú társaságok, de m egye vagy község is. – S mi van pl. akkor, ha magyar anyanyelvű romák szeretnének támogatást kapni? – Ezzel évekig gond volt, ugyanis egyik bizottság se látta ezeket a pályázatokat szívesen. 2007 óta az a gyakorlat, hogy ezek a pályázatok a roma bizottsá ghoz kerülnek, amelyben ül egy magyar anyanyelvű roma is. Először Kökény Béla kapott lehetőséget, jelenleg a csatai Babindák István segít a pályázatok elbírálásában. – A bizottság ajánlásait nem bírálja felül esetenként a főigazgató asszony, Jana Kresákov á, vagy maga a miniszter? – Az az elmúlt években legfeljebb egykét esetben fordult elő. – Mennyire tudják leellenőrizni, hogy egyegy támogatott rendezvény megvalósulte, vagy a meghatározott feltételeknek eleget tette a pályázó? – Mivel nagyon kevese n vagyunk, bizony ez komoly gondot jelent. De azért megpróbálunk odafigyelni, rendszeresen figyelemmel követjük a regionális és kisebbségi sajtót, s amikor időnk engedi, meg is látogatunk egyegy rendezvényt. És mivel kilencen ülnek egy bizottságban, lehet őség van ezáltal is bizonyos kontrollra. Telefonon vagy emailen keresztül nagyon sok pályázóval vagyunk napi kapcsolatban. – A beérkezett pályázatok közül milyen arányban vannak azok, amelyeket bizonyos hiányosságok miatt nem tudnak elfogadni, s mik a le ggyakoribb hibák, amiket elkövetnek?
