Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.08 . 29 Elébe menni a racionalizációnak – Kucsera Géza: A magyar oktatást a diákok számának folyamatos csökkenése veszélyezteti a legjobban Magyar Szó • K. I. • 2010. május 8., szombat A Magyar Nemzeti Tanács a jelenlegi összetételében elfogadja a vajdasági magyarság oktatási stratégiájának tervezetét, amelyről május végén konferenciát szándékoznak tartani, hangzott el csütörtökön a muzslyai Emmausz kollégiumban, ahol Józsa László , az MNT elnöke és Kucsera Géza , az MNT Intézőbizottságának elnöke beszélgetett az oktatási és civil szervezetek képviselőivel. Józsa László emlékeztetett arra, hogy az MNTnek az oktatás terén immár működő véleményezési és javaslattevő kompetenciája van. Ezt a zentai eset is bizonyítja, amikor az új helyi hatalom kényte len volt visszavonni az MNT megkerülésével az oktatásban hozott káderügyi határozatait. Szerinte tiszteletben kell tartani egymás feladatköreit és fölösleges egymásnak feszülni. Az egyházi és magánkezdeményezésekkel alapított kollégiumok számára pedig bizt osítani kell az állami támogatást, hisz nem kellett részt vállalnia azok létrehozásában. Az oktatásban rebesgetett erőszakos racionalizációnak viszont elébe kell menni. Bár most úgy tűnik, mintha az Oktatási Minisztérium ez irányú lendülete lassult volna, mégsem szabad olyan helyzetbe kerülnünk, mint az idei tanév kezdetén, hangsúlyozta Józsa. Kucsera Géza kiemelte a kommunikáció fontosságát az oktatási intézmények és a civil szervezetek képviselőivel, de a pedagógusokkal, a diákokkal és a szülőkkel is. Sz erinte nem szabad feladni egyetlen magyar tannyelvű osztályt sem, hogyha pedig a körzeti oktatásügyi megbízottak úgy viselkednek, mint tavaly októberben, akkor a tartományi oktatási titkárhoz kell fordulni. Végezetül Kucsera leszögezte, hogy a magyar oktat ást elsősorban a diákok számának folyamatos csökkenése veszélyezteti a legjobban. vissza Esélyt és életet ad az egyetlen magyar nyelvű speciális iskola – Szaktudással és évtizednyi munkával intézetcsoda született Kolozsváron Szabadság • 2 010. május 08. HOVER ZSOLT Legtöbben azt gondolnánk, hogy egy siketekkel foglalkozó iskolában mély csend honol, a folyosókon a légy zümmögését is hallani, a falak is némaságot sugároznak. A Kolozsvári Hallássérültek 2es számú iskolája e lső látásra pont olyan, mint bármely más nagyvárosi iskola. Szünetben a folyosó, az udvar megtelik gyerekzsivajjal, élettel. A bentlakásos intézetben hallássérültek mellett értelmi fogyatékos, tanzavaros, autista, halmozottan sérült gyerekekkel foglalkozna k – Erdélyben ez az egyetlen ilyen jellegű intézmény, ahol magyar nyelvű oktatás folyik. 56 szakképzett pedagógusra Erdély 12 megyéjéből több mint 120 speciális nevelést igénylő gyermek jut, két óvodai és 14 iskolai csoportban. Ez az arány elfogadható, ám a tervezett leépítésekkel járó reformintézkedések a speciális oktatást is veszélyeztetik. A hangulat egyelőre pont olyan, mint az iskola honlapjáról is lerí: valóságos mesevilág. A 120 éves iskolában a hazai viszonyok ismerőinek rendkívüli élményben lehe t részük: nem túlzás a honlapon ( www.siketek.ro ) olvasható állítás, miszerint az intézmény a legszebb az országban. A londoni Clinical Science and Education Foundation támogatásával a helyiségeket teljesen átépítetté k, a berendezést felújították, szemetlelket gyönyörködtető valóságos mesevilágot varázsoltak a gyerekek köré. Jó ideig csupán siket gyerekek nevelésével foglalkoztak, de pár éve más, különleges foglalkozást igénylő gyerekek is járnak oda. A legfiatalabb 3 éves, a legidősebb 1920. – A köztudatba a siketek iskolájaként épült be az intézet, a névváltoztatás bonyolult procedúra, így nem láttuk értelmét. Intézetünkben 2 autista, 8 hallássérült és 4 értelmi fogyatékos osztály működik – mondja Wolf Erzsébet iga zgatónő. – Kik jelentkezhetnek az intézetbe? – Mivel intézetünk az egyedüli magyar nyelvű iskola Erdélyben, ahol speciális nevelési igénnyel rendelkező gyermekekkel foglalkozunk, bármely megyéből jelentkezhetnek hozzánk. Ehhez az illető megyei tanácstól kell
