Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.03 . 16 Időnként személyükben is súlytalanok voltak. Érdemes különbséget tenni egyes vezetők kö zött, de tagadhatatlan, hogy az állítás általában igaz. A külügyi tárca most legalább olyan súlyú szereppel bír majd, mint 19982002 között. Ne feledjük, a külkapcsolatoknak nagyon kitett ország vagyunk, ez még erősödött is az elmúlt időszakban. Ehhez képe st a határon túli magyarokkal drámaian romlott a kapcsolat, és ez hatott a szomszédságpolitikánkra is. Ez összességében aktív, kezdeményező külpolitikát tesz szükségessé, és ehhez adottak is a személyi feltételek. Lehet, hogy támadó magatartással vádolnak majd minket, de kiszámíthatóbb külpolitikát szeretnénk. Az elmúlt években sodródás folyt. Mitől lesz kiszámítható a külpolitika? Attól, hogy értékelvű lesz. Nem csak az érdekek optimalizálásaként kell elképzelni a külpolitikát. Persze a kettő nem válik el egymástól: nem fantazmagóriára épül majd. A kettő közti összhangot meg kell teremteni, és ha hosszú távon optimalizáljuk érdekeinket, lehet hatékony külpolitikát folytatni. Miért beszélt drámai romlásról a határon túli magyarokkal kapcsolatban? Az el múlt években is megvoltak a kapcsolattartás intézményei, működtek a támogatások, folyt a párbeszéd. Magyarország levette a kezét a határon túli magyarokról. 2004 december 5e arról szólt, hogy a határon túli magyarokat hogyan lehet teljes mértékben aláre ndelni a politikai kalkulációknak. Ezt azt üzeni, hogy nem számítanak, és ezt érzékelték külföldi partnereink is: a kiszolgáltatottság felbőszítette a radikális politikai erőket. Égi szerencse, hogy komoly nyomás alatt csak Szlovákiában és Ukrajnában volta k a magyarok, Szerbiában, Romániában olyan politikai folyamatok zajlottak le, amelyek nem rontották a helyzetüket. Kiábrándulás jellemezte a határon túli magyarokat, az anyaországbeli társadalomban pedig zavaros kép alakult ki róluk, hiszen az a fajta biza lmatlanság, amit az MSZP kampánya elindított, sokáig éreztette hatását. Ennek annyi pozitív hatása volt, hogy ezek a közösségek megpróbáltak saját lábukra állni, a magyar jobbközépen belül pedig alapvető kérdéssé vált a határon túli magyarok ügye. Mára ez már evidenciává vált, és fontos, hogy ez az egész társadalomban jelen legyen. Vannak erre jelek: 2004 december 5én sem a pártpreferenciák mentén szavaztak igennel, vagy nemmel. A viszonyt csak úgy lehet szorosabbra fűzni, ha közben a környező országok k ormányaival is jó a kapcsolat. Így van. A rendszerváltás óta a magyar nemzetpolitika legnagyobb dilemmája, hogy egyensúlyt teremtsen a magyarságpolitika és a szomszédságpolitika között. A magyar diplomáciának alapvető feladata lesz, hogy a szomszédságpol itikában hogy jeleníti meg hatékonyan a nemzetpolitikát. Vannak egészen ígéretes tendenciák: Szerbiában olyan kulturális autonómiát kapott az ottani magyarság, aminek révén állami jogosítványokat vesz át a szerb államtól a kultúra, az oktatás, és a nemzeti identitás területein. Szerbia mennyire számíthat ránk az uniós csatlakozási folyamat során? Ez nagyon komoly felelősség és lehetőség a magyar diplomácia számára. Szerbiával történelmi összehasonlításban is egyedülállóan jó a viszony: ők most kerültek olyan helyzetbe, mint amibe a magyarság már hosszabb ideje van – ez jó alap az együttműködésre. Ráadásul mi vagyunk a legfőbb uniós kapcsolódási pont a számukra. A szerb csatlakozás sikere az egész NyugatBalkánra jó hatással lehet, ez pedig a magyar külpo litika fókuszában lesz. Milyen viszony várható a többi állammal? Romániával jók a személyközi kapcsolatok, a román Liberális Demokrata Párt, és az RMDSZ egyaránt az Európai Néppárt tagja, csakúgy, mint a Fidesz. Így a szerbiaihoz hasonló kisebbségi tör vény megalkotására is van esély. Ukrajna esetében ígéretes, hogy a korábbi vezetést jellemző kisebbségellenes intézkedéseket a magyar felvételivel, érettségivel kapcsolatban, felfüggesztette az új kormány. Meg kell várni, ez trenddé válike. Megvan rá az e sély, Semjén Zsolt részt Janukovics ukrán elnök beiktatásán, felvettük a kapcsolatot.
