Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-31
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.31 . 26 Mečiar élesen bírálta a közvéleménykutató ügynökségeket, melyeknek felmérései a HZDS rendszerint a parlamenti küszöb környékén végez. Elut asította ezeket a spekulációkat, és kijelentette, olyan eszközöket kell találni, melyek megvédenek „az ügynökségek gazemberei elől“. A témával kapcsolatban még elmondta, megmutatkozott: a csehországi választásokon is megbuktak a közvéleménykutatók. A vit ázó felek beszéltek a kettős állampolgárság témájáról is. Bugár szerint Magyarország és Szlovákia között elromlottak a kapcsolatok, ám a DélSzlovákiában élő, egyszerű emberek nem úgy élik meg a feszültséget, mint a politikusok. „Természetesen néhányan fel róják a Fidesznek, miért kellett két héttel a választások előtt ilyen módon beleavatkozni a kampányba, mások pedig azt kérdik, miért alakítják itt ki a félelem légkörét“ – magyarázta a Híd elnöke, és megerősítette, ő maga nem folyamodik a magyar állampolgá rságért. „Én, mint Szlovákia polgára, aki a kisebbségek, ebben az esetben a magyarok érdekeit is védi, nem engedhetem meg magamnak, hogy ilyen negatív példát mutassak nekik. Nehogy megtörténjen, hogy bírók, ügyészek, tűzoltók és hozzájuk hasonlók veszítsék el a munkájukat“ – jelentette ki. Mečiar szerint a magyarszlovák kapcsolatok kereskedelmi szempontból rendben vannak, politikai szempontból azonban fagyponton állnak. A kettős állampolgárságról szóló törvény szerinte hatással lesz a magyareurópai kapcs olatokra is, és nem csak a szlovák állampolgárok, hanem a schengeni övezet szempontjából is rossz. vissza Lajčák: jogbizonytalanságot teremt a magyar törvény – Berényi szerint is rosszul időzített a magyar parlament Bumm.sk 2010. 05. 31 Lajčák: jogbizonytalanságot teremt a magyar törvényAz új magyar parlament és kormány szerencsétlen módon lépett hatalomra: rontottak a szlovákmagyar kapcsolatokon, nem javítottak viszonyukon semmilyen más országgal, s rengeteg kétséget és kérdést ébresztettek a nemzetközi közösségben – jelentette ki Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter a TA3 hírtelevízió V politike (A politikában) című műsorában. A magyar törvény szerinte nem standard, s egyetlen európai országnak sincsenek olyan benevo lens feltételei az állampolgárság megszerzésére, mint Magyarországnak. „Ha szimbolikus gesztusokat akarunk tenni, diplomákat osztogatunk, nem útleveleket“ – jelentette ki a szlovák külügyér. Lajčák szerint a kettős állampolgárságról szóló törvény jogbizon ytalanságot teremt, s rengeteg meg nem válaszolt kérdést idéz elő. Emlékeztetett: a jogszabály elfogadásával kapcsolatban már az Egyesült Államok is nyugtalanságának adott hangot. „A Balkán térségéből több százezer ember kérhet magyar útlevelet, a feltétel ek ezt megengedik nekik, s ennek alapján vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba és Kanadába“ – figyelmezetetett. A szlovák állampolgárságról szóló törvény módosításával kapcsolatban Lajčák kijelentette, az egy standard európai törvény, mely 11 európ ai országban már létezik. A botrány szerinte mindkét országnak árt, elsősorban azonban Magyarországnak, mert senki sem tudja megmagyarázni, miért utasította el a törvényről való tárgyalást a magyar kormány, bár erre többször is megkérték, s hogy miért idő zítette a vitatott törvény elfogadását a szlovák választási kampány közepére. Berényi József, az MKP elnökhelyettese egyetértett Lajčákkal abban, hogy a törvény elfogadását rosszul időzítette a magyar fél. A jogszabállyal kapcsolatos feszültséget az épp m ost zajló választási kampánynak tudja be. „Ez jól jött többeknek, főleg olyan pártoknak, mint az SNS, azoknak, akik a parlamenti küszöb átlépéséért küzdenek“ – jelentette ki. A legrosszabb dolog az egészben azonban Berényi szerint az, hogy „a magyar kisebb séget biztonsági rizikónak tartják Szlovákia területén“. Berényi bírálta a szlovák állampolgársági törvény módosítását is, melyet válaszként fogadott el a parlament. Elmondása szerint épp ez a törvény erősíti a magyar jogszabály exterritoriális voltát. Ko nzuláris ügy lenne ugyanis például egy szlovák állampolgár és egy olyan szlovákiai magyar pere, aki elvesztette szlovák állampolgárságát a magyar felvételével, de Szlovákia területén él. Magyarországnak ugyanis a nemzetközi dokumentumok alapján bele kellen e szólnia egy ilyen ügybe. vissza
