Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-31
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.31 . 18 3. Magyar Remény Mozgalom – László Bálint list a – Ennek a listának ugyanaz az előnye, mint ami a hátránya: szinte kizárólag fiatalok alkotják, akikre rá lehet fogni, hogy új generációt, friss erőt képeznek, de azt is rájuk lehet sütni, hogy tapasztalatlanok és még nem tettek le semmit az asztalra. Az MRM a magyarországi szélsőjobb vajdasági letéteményese, ideológiailag homogén, de kidolgozatlan programmal rendelkezik – legalábbis a nemzetitanácsválasztásra vonatkozóan. Kitűnő ötlet volt részükről különböző települések piactereit felhasználni kampányh elyszínekként, ám ha a „piacozás” csupán szórólaposztogatásban merül ki, akkor nem sok siker jósolható. 4. Magyar Liga – Murényi Tibor lista – A listán szereplő neveket végigpásztázva két dolog jut az ember eszébe: (1) valószínűleg úgy kellett összegereb lyézni a lista szereplőit; (2) nem gondolták túl komolyan a megmérettetést. A liga kampánytevékenységét nem igazán lehet észlelni, programja pedig többnyire nélkülözi a konkrétumokat. Jelentősebb mennyiségű szavazatra legfeljebb a lista élén álló két megha tározó ember, Murényi és Vass Tibor „választókörzetében”, azaz Csantavér és Muzslya környékén számíthatnak. 5. Kézfogás a Magyarságért – Polgári Mozgalom – Bunyik Zoltán és Rácz Szabó László lista – Ez a lista, végsőkig heterogén összetétele, és a meglehe tősen bizarr Bunyik – Rácz Szabókombináció ellenére is okozhat még meglepetést. Többnyire azoknak a szavazataira számíthat, akik csalódtak a VMSZben – elsősorban a Magyar Koalíció felbomlása miatt – , de egy nyíltan demokrata párti listára se voksolnának. A listaállítónak sikerült jó néhány közismert és a politikai közéletben eddig szerepet nem vállalt személyt becserkésznie, ami kétségkívül erény. A kézfogáslista kampányában jelentős mértékben támaszkodik az internet kínálta interaktív lehetőségekre, ám a választókkal való közvetlen kapcsolattartás terén eddig nem sokat tudott felmutatni. (A Tisza mentén sorjázó, igénytelen tervezésű óriásplakátok pedig inkább elriasztják a választókat.) Támogatottságban elsősorban Újvidékre és környékére, a Tisza mentére, valamint a szórványvidékekre számíthat, ahol a lista két exponáltja bizonyos befolyással és tekintéllyel rendelkezik vagy rendelkezett. vissza Biztató jelek – A horvát államfő a boszniai Szerb Köztársaságba látogatott és a háború során a horvát erők által meggyilkolt szerbek emlékére helyezett el virágot egy ortodox templom előtt – A nyugatbalkáni vezetők az EUbővítés folytatását sürgetik Magyar Szó Tanjug/Beta/MTI/AP 2010. május 31., hétfő Tegnap Ivo Josipović a bo szniai Szerb Köztársaságba (RS) látogatott. A boszniai háború óta ő az első horvát államfő, aki felkereste a szerb részállamot. Josipović Derventában találkozott a boszniai horvát pártok képviselőivel, majd tárgyalt Milorad Dodik boszniai szerb kormányfőve l. Felvetette a horvát menekültek visszatérésének kérdését, mondván, nem elég házakat építeni, hanem új fejezetet kell nyitni e kérdésben, új légkört kell teremteni, foglalkoztatást, egészségügyi ellátást és tanulási lehetőséget kell kínálni a fiataloknak. Később Dodik és Sulejman Tihić, a bosnyák Demokratikus Akciópárt elnökének társaságában látogatást tett a horvát határ közelében fekvő Sijekovacban, ahol az ortodox templom előtt elhelyezte az emlékezés virágait a horvát erők által az 1992 – 95ös polgárháb orú idején meggyilkolt helybeli szerbek emlékére. „Ezek ártatlan áldozatok voltak, és mi azért jöttünk ide, hogy kimondjuk, nincs kollektív bűnösség. A bűnök elkövetőit az igazságszolgáltatás elé kell állítanunk” – mondta Tihić, miután Josipović a harango k zúgása mellett elhelyezte a virágcsokrokat. „A mi közös üzenetünk a béke, és az, hogy az emberek újra képesek legyenek egymással együtt élni – mondta Dodik, és sürgette a lakóhelyükről elűzött boszniai horvátokat, hogy térjenek haza. A legtöbb elűzött b oszniai horvát Horvátországban talált menedéket, és Dodik most azt ígérte, hamarosan odalátogat, és személyesen fogja visszatérésre kérni őket. Az EU tagállamait sújtó pénzügyi válságot nem az unió bővítése idézte elő, ezért azt nem szabad leállítani – ha ngsúlyozta az Igmani Kezdeményezés szombaton Szarajevóban tartott 21. ülésén Boris Tadić szerb, Ivo
