Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 0 4 . 0 6 . 6 Ki volt a tizenegy bátor aláíró? – A történelmi VMDK megalakítására vonatkozó kezdeményezést Ágoston András, dr. Hódi Sándor, Kovács Frigyes,Siflis Zoltán, Dr. Korhecz Tamás, Szekeres László, Tót János, Boldizsár János, Beszédes István, Dud ás Károly és Vékás János írta alá. Ma már megállapíthatjuk: ha viszonylag rövid időre is, bátor emberek álltak össze, hogy tegyenek valamit. A VMDK 1990. március 31én alakult meg Doroszlón. Tudomásom szerint ott még nem állt elő az autonómia követeléséve l a VMDK. – A Kezdeményezés a személyi elvű kisebbségi önkormányzat létrehozatalára című dokumentumunk már 1990. november 6án megjelent. A Kezdeményezés a Szerb Köztársaságban élő magyarság önkormányzatának létrehozására című autonómiakoncepciót Magyark anizsán, évi közgyűlésünkön fogadtuk el, 1992. április 25én. Elsőként a Kárpátmedencében. Belgrád nem tudott mit kezdeni ezzel a projektummal. Maga Milošević is bizonytalan volt. Magyarkanizsai összejövetelünk előtta VMDK vezetőitől személyesen kért bizt osítékot arra, hogy nem kiáltjuk ki a magyar autonómiát. Az autonómia kikiáltásáról persze szó sem volt, hisz mi nem fegyverrel akartuk kivívni az autonómiát. Húszéves a magyar autonómia ötlete, de még nem valósult meg. Miért? – Valóban, nem valósult meg , de azt hiszem, ezt a követelést már nem lehet lesöpörni az asztalról. Meg kell mondanom:amagyar autonómiát a vajdasági magyarságon kívül abban az időben senki sem akarta. A szerb pártok eleve viszolyogtak mindenféle autonómiától, de a magyarországi polit ikai elitnek sem tetszett az ötlet, mert úgy ítélték meg, hogy koncepciónk támogatásával hátráltatják az euroatlanti csatlakozást. Így került sor már 1994 elején a történelmi VMDK bomlasztására. A zentai közgyűlésen ez már mindenki számára világos volt. M iután a Kasza József pártján álló szocialistaliberális, vagy még inkább pragmatistareformkommunista szárny, valamint a Hódi Sándor és Dudás Károly befolyása alatt álló jobboldali szárny több mint kétharmados szavazataránnyal alulmaradt, ha jól emlékszem, már június második felében megalakult a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Azt tudom, hogy Csubela Ferenc elnöknek én már június 20án levélben gratuláltam, és megállapítottam, hogy létrejött a kisebbségi politikai pluralizmus Vajdaságban. A VMDK és a VMS Z közötti politikai vitábana VMSZt segítette a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint a vajdasági és a magyarországi sajtó is. Mind arra tö rekedtek, hogy a személyes és a részérdekeket követelő VMSZszel szemben marginalizálják a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit és a VMDK autonómiakoncepcióját. A vajdasági magyar politikai elit helyi hatalomhoz simuló szárnya a budapesti anyagi támo gatások fejében vállalta az ütközőzóna szerepét. A belpolitikában viszont a jól jövedelmező politikai tisztségek, és némi gyakorlati befolyás ellenében vállalta az autonómia mellőzését, elfogadta a szerb nemzeti érdekeknek megfelelő bizalmi minimumot. A há romoldalú „kapcsolattartási” modell minden részvevőnek megfelelt. A történelmi VMDK, majd a VMDP ezen a viszonyrendszeren kívül maradt, de folytatta küzdelmét a magyar autonómiáért. Én abban bízok, hogy a második Orbánkormány továbbviszi az autonómia és a nemzeti integráció ügyét. Térjünk vissza a történelmi VMDKhoz. Nem csak az autonómiakoncepcióval borzoltátok fel a szerb politikai elit kedélyeit. – Már 1990. április 20án a Vajdasági és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiához fordultunk azzal a kéréssel, hogy vizsgálják ki a 1944 – 45ös magyarirtó partizánjárás körülményeit, hogy létrejöjjenek a magyar – szerb megbékélés feltételei. Ez mindaddig tabu téma volt. Továbbá, hogy csak a két legfontosabbat említsem, az a helytállás, amelyet a történelmi V MDK tanúsított a balkáni háborúk folyamán nemcsak azért példa nélküli, mert máshol nem volt háború, hanem azért is, mert a háborúkat egyenes derékkal, halmozódó erkölcsi fölénnyel vitte végig. Úgy, hogy rögtön az elején nyíltan kimondta: a délszláv népek t örténelmi erőpróbája nem a magyarok ügye, s a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének utolsó elnökét, Stipe Mesićet nyilvánosan felkértük, ne vigyék háborúba a magyarokat, ne rángassák őket bele a délszláv népek konfliktusába. A balkáni h áborúkat nem tudtuk elkerülni, de a történelmi VMDK határozott, mondhatnám bátor fellépésének köszönhető, hogy a vajdasági magyar fiatal katonák és tartalékosok közül sokan Magyarországon és nem a harctereken, szerb ágyútöltelékként kötöttek ki. A VMDKnak a legnagyobb szerepe talán abban volt, hogy segítette a vajdasági
