Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.03 . 23 – A fejletlen régiók elsőbbséget élveznek a keret szétosztásakor? – A minisztérium tavaly kezdte meg kivitelezni és az idén is folytatja Az infrastruktúra fejlesztése Szerbia 40 legfejletlenebb községében cím alatt futó programot. Ez a program Vajdaság területén Zichyfalva, Bégaszentgyörgy és Magyarcsernye községeket öleli fel, amelyek a rendelkezésünkre álló hivatalos kimutatás alapján Szerbia legfejletlenebb községei közé tartoznak. Ezekben a községekben ebben az évben 5 kilométer út- és utca szakasz kerül kiépítésre, valamint egy víztisztító rendszer. – Számításaink szerint 26 fejletlennek számító szerbiai községbe ebben az évben a NIP keretéből 2,7 milliárd dinár kerül. Összehasonlításképpen: Belgrádban 7,4 milliárd, 14 középszerbiai, nem f ejletlennek számító községben és városban pedig több mint 4,2 milliárd dinár értékben támogatnak projektumokat a NIP eszközeiből. Nem tartja igazságtalannak ezt az arányt? – Az állam és a NIPért felelős minisztérium felelőssége, hogy egyenlő fejlődési le hetőséget biztosítson Szerbia minden egyes régiójának. Éppen ezért a rendelkezésre álló összegeket tervszerűen irányítjuk a legfejletlenebb községek felé. Természetesen mindig figyelembe kell venni egyes fejletlen községek lehetőségeit a projektumok megval ósítására. Ugyanakkor Szerbia átfogó fejlődése miatt muszáj serkenteni a városok további fejlődését, hiszen a városok egy egész régió fejlődésének a motorjai. – Miért van az, hogy a NIP keretében pénzelt 389 projektum közül 143 teljes mértékben megegyezik a tavaly pénzelt projektumokkal? – Számos projektumot, mint mondjuk egy szennyvízelvezető hálózatot, nem lehet egy év alatt kiépíteni. Éppen ezért amikor ismertetjük a NIP projektumait, akkor régi, illetve már elkezdett és új projektumokról beszélünk. – A döntéshozatal előtt a minisztérium mennyire veszi figyelembe egyes községek sajátos igényét? Feltűnt, hogy egyetlen vajdasági községben sem támogatják az ivóvíz minőségének javítására irányuló projektumokat, pedig tudvalevő, hogy egész Szerbiát tekintve Vajdaságban a legrosszabb minőségű az ivóvíz. – A minisztérium előtt nagyon is ismeretesek Vajdaság különleges igényei a vízellátásra vonatkozólag. Éppen ezért nagy erőfeszítésekkel igyekszünk szisztematikusan megoldani ezt a problémát. A NIP vízellátásr a vonatkozó programjai között a Német Fejlesztési Bankkal fog megvalósulni a Megoldás a közepes községek vízellátására munkacímet viselő projektum. Ennek a programnak a keretében Vajdaságban Pancsova, Zombor, Mitrovica és Versec községek összesen 20 millió eurót kapnak a vízellátás megoldására, javítására. A program három év alatt fog megvalósulni. Ezenkívül a tartományban Verbászon és Kúlán a NIP keretében a szennyvíztisztítás terén történik idén befektetés. Az utóbbi két község 6 településén többek között összesen 31 kilométer helyi szennyvízelvezető rendszer kerül majd kiépítésre. Ez a projektum is többéves, amelynek köszönhetően sikerül majd megoldani az úgynevezett „büdös csatorna” problémáját. – A vajdasági kormány azt is a minisztérium szemére vetett e, hogy a döntéshozatalkor nem tartották tiszteletben a tartomány által megjelölt fontossági sorrendet. – Ha szisztematikusan szeretnénk megoldani a problémákat, akkor több véleményt kell összhangba hozni. Érdemes feltenni a kérdést, hogy miért jelölte me g valaki prioritásként Mitrovicán, Alibunáron vagy Magyarcsernyén az útépítést, ugyanakkor Zichyfalván vagy Nagybecskereken miért jelölték meg az útépítést kevésbé fontos feladatként. A minisztérium a döntéshozatal előtt találkozót szervezett a polgármeste rekkel, akik elénk tárták a községek valós igényét. Annyit még hozzáfűznék, hogy a tartomány, de a vajdasági községek külön is pályázhatnak a minisztériumnál. A minisztérium figyelembe vette a tartomány véleményét is, de ugyanúgy a helyi önkormányzatok ált al megjelölt prioritásokat is. A jóváhagyott projektumok felét a tartomány javasolta, másik felét pedig a helyi önkormányzatok. Szerintem a regionalizáció és a decentralizáció függvényében ez így helyes. vissza
