Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.24 . 41 „Az RMDSZ részéről az egyik legfontosabb elvárás az, hogy a döntéseket tudjuk minél közelebb meghozni az emberekhez” – mondja Borboly Csaba, az RMDSZ orszá gos önkormányzati tanácsának elnöke. Markó Béla szerint a bukaresti kormánynak kötelessége volt a parlament karcsúsításáról tartott népszavazás eredménye alapján alkotmánymódosítást kezdeményezni, de az RMDSZ ragaszkodik a kétkamarás törvényhozáshoz és a valós önkormányzatisághoz. „Egy jó megoldás az lenne, hogyha a szenátus az egyfajta regionális képviselet lenne. De ismétlem, azért a jövőt nem úgy kell elképzelni, hogy – regionális képviselettel, szenátussal, vagy szenátus nélkül, de – továbbra is Bukar estben intézik az ügyeinket, hanem úgy, hogy itt intézzük a dolgainkat” – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnökhelyettes, az RMDSZ elnöke. Markó Béla azt üzente bírálóinak: az RMDSZ valóban kis lépésekkel halad, de ez még mindig jobb, mint mozdulatlanul álmodozni a nagy ugrásról. vissza Új kezdet vagy végjáték? – A Magyar Polgári Párt közéleti abszurdja Erdély.ma • [ 2010. április 23., 14:38 ] [972] Előzmények dióhéjban Az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletét ho sszú időn keresztül egyetlen szervezet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) birtokolta, majd 1996tól, az addig nemzeti önkormányzatként működő szervezet román versenypárttá alakításától kezdve a monopólium megtöréséig, 2008ig bitorolta. 2003b an létrejött ugyan az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), továbbá a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), de az első kettő parlamentszerű, választásokon nem induló testület, az MPSZt pedig induláskor elgáncsolták. Eml ékezetes, hogy 2004ben a MPSZ 54.000 támogató aláírást gyűjtött össze, jóval többet, mint amennyit az egyébként mélyen antidemokratikus, oligarchisztikus és versenyellenes román választási törvény megkövetelt. Ennek dacára, az RMDSZ mesterkedései nyomán, a román illetékes hatóságok formai hibára hivatkozva leseperték az asztalról az aláírásokat s nem engedték indulni a Magyar Polgári Szövetséget a választáson. Válaszul az MPSZ vezetői egy új párt bejegyzéséről döntöttek. Az aláírások lassan gyűltek, de v égül 2007 végére sikerült őket összeszedni és 2008 elején bejegyezték a Magyar Polgári Pártot (MPP). A 2008as önkormányzati választások után sort kellett volna keríteni az új vezetőség megválasztására, de az alapító elnök a párt legfelsőbb fórumának össze hívásával kapcsolatban ellentmondásos nyilatkozatokba keveredett, a megyei elnököknek a kongresszus összehívására vonatkozó levelét nem vette figyelembe, sőt, kiadott a sajtónak egy olyan, a korábbinak ellentmondó közleményt a megyei elnökök nevében, melye t azok közül többen nem írtak alá s ezt később a sajtóban is közzétették. Magyarán: hamisítás történt. A 2008as parlamenti választásokon az MPP nem indult, az általa támogatott független jelöltek elvéreztek. 2009. március 14én végül sor került Gyergyósz entmiklóson az első Országos Tanács megszervezésére, melyen Szász Jenő levezető elnök javaslatára a meghívottaknak szavazati jogot biztosítottak. Ez eleve törvény- és alapszabályzatellenes lépés volt, de hogy még nagyobb legyen a szabálytalanság, a meghív ottak és a legitim küldöttek vegyesen ültek, sötétzöld és világoszöld cédulákkal és a szavazás pillanatában még azt sem lehetett tudni, hogy azok szavaznake, akik erre jogosultak vagy mások is. A gyűlésről a törvényesség és alapszabályzatszerűség hívei ki vonultak, majd több háttéregyeztetés után az alapító elnök csökönyössége miatt kénytelenek voltak bírósághoz fordulni, mely a nemrégiben hozta meg döntését, megtagadva a törvénytelen módon meghozott alapszabályzatmódosítások bejegyzését. Ami 2009. márci us 14én történt, az súlyosabb alapszabályzatsértés, mint amit a Markó korszakban az RMDSZen belül valaha elkövettek. Hasonlót az RMDSZ történetében csak a Domokos korszakban találunk: a Hargita megyei 1992es listahamisítás volt ilyen súlyú, illetve enn él is súlyosabb szabályzatsértés, amikor az elnök – s implicit a román hatalom – embereit a legitim fórumokon elszenvedett vereség után a mindmáig sem létező Hargita megyei szervezetre való hivatkozással összehívott illegitim elektoros gyűlés segítségével juttatták végül
