Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.24 . 25 Nemzeti egyetértést kell kiala kítani – Szabó Vilmos a magyar – magyar kapcsolattartásról, a kettős állampolgárságról KISZO • 20100424 Szabó Vilmos, a Magyar Köztársaság külügyi államtitkára az elmúlt nyolc évben számtalanszor járt Kárpátalján, felkereste úgy a tanintézményeket, mint a társadalmi szervezeteket, történelmi egyházakat. Helyszínen érdeklődött a problémákról, és szinte mindannyiszor közreműködött a segítségnyújtásban. Az elmúlt hétvégét újra Kárpátalján töltötte, s jó szokásához híven több rendezvényen is részt vett. Az a lkalommal élve kárpátaljai látogatásáról kérdeztük a politikust, és persze az anyaországi fejlemények felől is érdeklődtünk. – A kárpátaljai látogatásom programokban gazdag volt. A beregszászi borfesztivál már eredendően szerepelt benne, hiszen jómagam is tagja vagyok a Szent Vencel Lovagrendnek. Fontosnak tartottam, hogy találkozzam a megye újonnan kinevezett kormányzójával, Olekszandr Ledidával. Természetesen szó esett Ukrajna új elnökének és kormányának azon intézkedéseiről, amelyek a kisebbségi oktatást és nyelvhasználatot pozitívan érintették. Örömmel tapasztaltam, hogy Viktor Janukovics hozzálátott az általa tett ígéretek teljesítéséhez. Újra érettségizhetnek anyanyelvükön a végzősök. Reméljük, a tankönyvellátásban is megszűnnek az anomáliák, és nem le sz több, a nyelvhasználatot korlátozó rendelkezés. A kisebbségek számára új lehetőségek nyílhatnak jogaik érvényesítésére. A megbeszéléseken fontos téma volt a térség gazdasági fejlődésének elősegítése. A határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatban Ledid a úr megerősítette, találkozót tervez a szomszédos magyarországi megye vezetőivel. Emellett letette a voksát a kárpátaljai szabad gazdasági övezet mellett. Kárpátaljai látogatásom során mindig igyekszem találkozni a történelmi egyházak vezetőivel is. Megbe szélést folytattam Majnek Antallal, a római katolikus egyház püspökével, találkoztam Zán Fábián Sándor református püspökkel és ellátogattam Karácsfalvára, a Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumba, ahol Bendász Dániel görög katolikus esperes és Egressy Mik lós, a tanintézmény vezetője fogadott. Állíthatom, nagyon hasznos megbeszélést folytattam mindannyiukkal. Munkácson is jártam, ott a polgármesterrel találkoztam, aki a megoldásra váró, fájó problémáikról is tájékoztatott. Ezek egyike a magyar könyvtár ügye . – Megkerülhetetlen a kérdés: a magyarországi választásokat követően milyen változásra számít a magyar – magyar kapcsolattartásban? – Erre csak az új kormány elképzeléseit és programját ismerve tudnék válaszolni. Az ellenzéki helyzetbe kerülő párt politikus aként ugyanakkor zavarban vagyok, mert a várhatóan kormányt alakító párt előzetesen megfogalmazott választási programjában semmi konkrétum nem szerepel a nemzetpolitikáról és a magyar – magyar kapcsolatokról sem. Azt gondolom, hogy az alaphelyzeten, ami az u tóbbi egy évtizedben kialakult, sokat nem kell változtatni. Elértünk egy korábbi konszenzusos egyetértés alapján kitűzött politikai célt, vagyis hogy a Kárpátmedencei magyarság az Európai Unió kereteiben újra egyesüljön. Ehhez meg sem kell változtatni a h atárokat, és mégis összekovácsolhatja a kisebbségbe szorult magyarságot az anyaországban élőkkel, lebonthatja a közöttük meglévő falakat. Ez részben már megtörtént, és nagymértékben meghatározza, hogyan lehet és érdemes a továbbiakban együttműködni a már a z Európai Unióhoz tartozó magyar közösségekkel. Sok még a feladat ezen a téren, és probléma is akad bőven, hiszen nem csak pozitív, de negatív tendenciákat is tapasztalhatunk: erősödő nacionalista, szélsőséges politikai törekvéseket, és bizony ehhez társul ó intézkedéseket. Sajnos ez Magyarországra is jellemző, nálunk is megjelentek a szélsőséges jobboldali politikai erők. Viszont más helyzetben vannak a nem uniós országokban élő magyarok: a kárpátaljaiak és a délvidékiek, a horvátországiak. Utóbbiaknak jók az esélyeik, hogy hamarosan uniós tagok legyenek, de Szerbiának és Ukrajnának hoszszabb időre lesz szüksége, hogy az európai közösség tagjává váljon. A csatlakozás időpontja nagymértékben függ Ukrajna politikai stabilitásától. Attól, hogy akár a most megvá lasztott elnök és a kormány meg tudjae teremteni a politikai, gazdasági stabilitást. Nemzeti egyetértést kell kialakítanunk arra vonatkozóan, hogyan segítsük az integrációjukat, és ezen belül hogyan támogassuk a kisebbségi magyarságot, akiket sokféle vesz ély fenyeget identitásuk és nyelvük megőrzésében. Abban a tekintetben, hogy a kapcsolattartás konkrét formái hogyan változnak, meg kell várni az új kormány döntéseit. Az eddigi nyilatkozatokból azt látom, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) várhatóan újra szerepet fog kapni. Hogy a támogatáspolitikában az elmúlt néhány évben kialakult formák változnake, vagy
