Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.23 . 21 következő: ennek az intézménynek a függvényében valójában a polgároktól vonják meg alkotmányos jogaikat, vagyis a szuverenitást, amelyhez az általuk választott képviselőknek kellene a polgárokat segíteni. Az Alkotmánybíróság döntése után számíthatunke válságra egyes helyi önkormányzatokban? – Ezt személy szerint nem hiszem. Az előfordulhat, hogy valaki követelheti azoknak az egyedi jogiratoknak a megsemmisíté sét, amelyek a most alkotmányellenesnek, vagyis semmisnek nyilvánított rendelkezések alapján születtek, amennyiben úgy érzi, hogy azzal megsértették jogait. Mekkora valós hatalma van Szerbiában a politikai pártoknak? – A politikai pártoknak döntéshozó ha talma van, köztársasági és helyi szinten is. A mostani választási rendszernek köszönhetően a koalícióba társuló vagy egyedül hatalmat gyakorló pártok a hatalom döntő végrehajtói és legális hordozói. A pártok a politikai rendszer jelentős alkotóelemei, ugya nakkor az Alkotmány értelmében nem a pártok választják köztársasági vagy önkormányzati képviselőiket, hanem csak a jelölés eljárásában vesznek részt. Attól függetlenül, hogy helyi képviselőtestületről vagy a Szerbiai Képviselőházról vane szó, mennyire n yilváníthatják ki a politikai pártok képviselői személyes véleményüket? – A képviselőknek a mandátumuk átvétele előtt alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, hogy pártjuk bármelyik pillanatban elveheti tőlük mandátumukat. Ez Európában sehol sincs így. A kép viselők talán csak a világ három másik országában vannak hasonlóan hátrányos helyzetben, ezek az országok azonban a szinte nem is létező demokráciájukról váltak híressé. A képviselővel eddig bármikor előfordulhatott, hogy pártja vezetésének óhaja miatt egy ik pillanatról a másikra elveszítette mandátumát. A helyi önkormányzatokat illetően ez a jövőben nem fordulhat elő. Az önkormányzati képviselő mandátumát csak a törvényben szigorúan meghatározott okok miatt veszítheti el, de semmi esetre sem a borítékolt l emondások okán. A képviselők a jövőben aktívabban és önállóbban vehetnek részt a parlament munkájában, a vitákban. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a jövőben majd minden képviselő pártja érdekei ellen beszél, azzal ugyanis maga alatt vágná a fát, his zen a következő választásokkor nem számíthatna jelölésre. Ugyanakkor jogot kap személyes véleményének őszinte kifejtésére. Az Alkotmánybíróság döntése a helyhatósági választásokra vonatkozik. Várhatóe hasonló döntés a köztársasági parlamenti választásoka t illetően? – Belátható időn belül biztosan nem. Ez egyébként egy nagyon érdekes és ravasz témakör. Az Alkotmány 102. szakaszának egyik rendelkezése arról szól, hogy a köztársasági képviselőházi képviselők esetében elfogadott a borítékolt lemondások intéz ménye. Az Alkotmányban a következőképpen áll a szóban forgó rendelkezés: a parlamenti képviselő a törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével pártja rendelkezésére bocsáthatja képviselői mandátumát. Ugyanakkor eddig egyetlen kapcsolódó törvényb en sem határozták meg ezeket a feltételeket, sem a köztársasági képviselő megválasztásáról, sem a parlamentről szóló törvényben. Az Alkotmányt 2006ban fogadták el, azóta egyetlen törvénnyel sem határozták meg ezt a kérdést, tehát a borítékolt lemondások n em érvényesek és nem lehet rájuk hivatkozni. Volt is már rá példa, hogy egyes képviselők elhagyták az egyik frakciót, majd egy másikba léptek be, és senki sem vette el tőlük mandátumukat. Néhány mérvadó nemzetközi jogi intézmény korábbi és az Alkotmánybíró ság két nappal ezelőtti döntése erős nyomást gyakorol, hogy az Alkotmány következő reformjakor kizárják a szóban forgó szakaszt, és hogy egyértelműen kerüljön meghatározásra, hogy a mandátum a köztársasági képviselőházi képviselőt illeti meg. Miként véle kedik arról, hogy az Alkotmánybíróság szerint a szóban forgó törvény 43. szakasza is alkotmányellenes? Milyen változásokra számíthatunk e téren? – Nagyon sok párt a választások előtt listáján több neves, közismert személyt tüntetett fel. Ezek az emberek c saliként szolgáltak. Amikor pedig megtörtént a voksolás, akkor ezek a hírességek, akik miatt a polgárok a listára szavaztak, nem kaptak képviselői mandátumot. A pártok olyan személyeknek adták a mandátumot, akikkel nem nyerhettek volna választást, de akik engedelmes párttagok. A jövőben a listaállítók arra kényszerülnek, hogy a listán képviselőik a tekintélyük, befolyásuk, valós eredményeik szerinti sorrendben szerepeljenek. Ezzel nagyobb esély lesz arra, hogy a képviselőtestületekbe több minőséges ember k erül. vissza
