Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.21 . 35 A gazdasági programban szerepelt anticiklikus gazdasági politika nem csak akko r lenne hatásos, ha a gazdasági fellendülés szakaszában restriktív költségvetési politikát alkalmazott volna az aktuális kormány? – Az anticiklikus gazdaságpolitika természetesen úgy kéne működjön, ahogy a tankönyvben meg van írva: tehát amikor válság va n kiadásnöveléssel kell élénkíteni a gazdaságot, amikor pedig fellendülés van, akkor tartalékokat kell képezni és várni a rosszabb időket. Sajnos Magyarország épp az anticiklikusság ellen ható tényezőket vetett be, így amikor a válság elkezdődött mi már egy kivérzett állapotban voltunk. Akkor már óriási költségvetési hiánnyal küzdöttünk és mindenféle trükkökkel próbáltuk meg az EUnak elhitetni, hogy nincs is Magyarországgal semmi baj. Azt is lehetne mondani, hogy amiért eljátszottuk a 20022008as idős zakban a hitelességünket, azért nem volt tartalékunk amikor elkezdődött a válság. Az anticiklikus fiskális politikától függetlenül ott van még a monetáris politika, mint eszköz, amihez lehetett volna nyúlni. Például a pénzforgalom élénkítésével vagy a külö nböző korlátok lebontásával lehetett volna élénkíteni. Azonban az anticiklikusságot egy restriktív gazdaságpolitikával elmélyítettük, és a válságra még ráerősítettünk egy elég magas kamatszinttel. Amikor a válság beütött, NyugatEurópában és Amerikában a zt mondták, hogy a jegybankoknak most egy dolga van: két kézzel szórni a pénzt, hogy a gazdaság élénküljön. Magyarország ezt fordítva csinálta, elvette a pénzt a gazdaságtól, mélyítette a válságot. Valóban az anticiklikusságnak az lenne az értelme, hogy most, amikor szeretnénk ebből kilábalni, akkor valamilyen költségvetési segítséggel próbáljuk ezt megoldani. Az adócsökkentés nem azt jelenti, hogy Magyarországnak nem lesz pénze: egy komolyabb átszervezéssel, a finanszírozási oldal átstrukturálásával va gy a fölösleges állami kiadások – például a 4es metró – átgondolásával bőven lehet forrásokat teremteni arra, hogy anticiklikus intézkedésekkel megindítsuk a gazdaságot. Tehát az alapkamat is csökkeni fog? – Az alapkamat egy nehezebb kérdés, mert ez n em csak Magyarországtól, hanem a külföldi megítéléstől is függ. Ha a befektetők látják az elkötelezettséget és a politikai felhatalmazás nagyságát, és hogy hatásosak azok a döntések, amiket meghoznak a politikusok, akkor elvárható, hogy olyan megítélése le gyen Magyarországnak mint a környező országoknak. Per pillanat azért magas a kamatszint, mert nem akarják, hogy a befektetések kiáramoljanak az országból. Mit gondol, szüksége lesz még Magyarországnak külföldi, IMF hitelre? - Hosszú távon szükségünk le nne a külföldi pénzre, de azért jó volna nem az IMFre támaszkodni, hanem a piacra. Azonban az IMFre addig biztosan szükség van, amíg nem sikerül a piaci finanszírozást helyreállítani. Magyarország hiába ígér magas kamatot, most még senki sem ad szívesen neki hitelt. A pénzpiacokat ugyanis főleg a bizalom, és nem a kamatok mozgatják. Romániában elfogadásra vár az IMF által sürgetett adózási felelősség törvénye, ami a hiteltelen politikai ígéreteket próbálja visszaszorítani. Tervben van valami hasonló Mag yarországon is, gondolva akár a 2002es MSZP döntésére, amikor az állami alkalmazottak 50%os béremeléséről határoztak? – Nincs ilyen, és az IMF nem is fogalmazott meg ilyen igényt. Sokkal fontosabbnak is tartom, hogy egy országnak belülről, a saját törv ényeiből fakadóan legyenek gazdasági kötelezettségei. Például nagyon sokszor szóba került, hogy akár alkotmányi szinten kéne rögzíteni, hogy az állami költségvetés meddig terjeszkedhet: lehete egyáltalán a kormánynak az elfogadott költségvetésen felülkö ltekeznie, lehete, hogy egy kormány több hitelt vegyen fel, mint a korábbi időszakban bármikor, tehát lehete csak növelni a hiányt.
