Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.21 . 20 hivatalokban is lehetővé teszi a kisebbség nyelvének használatát azokban a községekben, ahol a számarányuk eléri a 20%ot. Fontos, hogy jogaink ne csak a törvénytárban jelenjenek meg, hanem a mindennapi g yakorlatban is éljünk velük. Csak így és csak közösen tudjuk elérni a valódi egyenlőséget és egyenjogúságot is, és ezáltal egy magyarként is élhető jövőt megalkotni szülőföldünkön. vissza A decentralizációról tárgyalt a korm ánnyal Băsescu Krónika 2010. április 20. A kormányprogramról, reformokról, költségvetési kiadásokról egyeztetett kedden Traian Băsescu államfő a Bockabinet tagjaival – akiket ő maga hívott a Cotroceni palotába – , azonban a tárgyalások végeztével egyik fél sem nyilatkozott a sajtónak. Mielőtt azonban bevonultak volna a zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokra, Băsescu úgy vélekedett, a kormány által vállalt intézkedések nehezen gyakorlatba ültethetőek, bátrak, de ezzel egyidőben szükségesek, hiszen a köl tségvetési kiadások visszaszorítására irányulnak, illetve azt célozzák meg, hogy csökkenjenek a különböző társadalmi osztályok közötti különbségek. „Azért tartottam fontosnak a megbeszélést, hogy egyrészt egyeztessünk a válságból való kilábalás folyamatán ak felgyorsításáról, ugyanakkor el kell érnünk, hogy Romániának ne kelljen kölcsönökből élnie. Azt, hogy ilyen helyzetekben mik történhetnek, láttuk tőlünk délebbre” – fogalmazott az államelnök, utalva a Görögországban történtekre. Mint hangsúlyozta, font os számára, hogy tudja, milyen intézkedésekkel készül a kormány a költségvetési kiadások csökkentésére. Szerinte jelen pillanatban túl sokan részesülnek különböző szociális segélyekben, sokan közülük jogtalanul. Ugyanakkor az államfő arra is kíváncsi volt, hogy a kormány milyen stratégiát dolgozott ki az európai uniós pénzek minél hatékonyabb lehívására, főként a kohéziós és mezőgazdasági alapok esetében. Véleményt várt továbbá a miniszterektől az alkotmánymódosítást illetően, illetve a decentralizációs fo lyamat kapcsán. Ez utóbbit illetően elmondta, a kampányban hangoztatott decentralizáció a valóságban nem jelenik meg, a folyamat - a beígértekkel ellentétben - nem gyorsult fel. Válaszként Emil Boc kormányfő arról tájékoztatta az államelnököt, hogy 2008. decemberétől 2010. februárjáig a személyzettel járó költségeket 16 százalékkal sikerült visszaszorítani. Mint hangsúlyozta, ha az előző kormány politikáját folytatták volna, akkor a költségvetési hiány 2009ben elérte volna a 12 százalékot, idén pedig már 17 százalék lenne. Boc szorgalmazza a nyugdíjtörvényt A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által szorgalmazott, a hazai nyugdíjrendszer átalakítását előíró új nyugdíjtörvénytervezet elfogadását sürgette Emil Boc miniszterelnök tegnap a szenátusban. Mint hangsú lyozta, a kormány egységesíteni akarja a nyugdíjrendszert úgy, hogy megszüntetné a kiemelt öregségi járandóságokat. Mint ismeretes, ezt az intézkedést az IMF fogalmazta meg egyik feltételként a Románia által tavaly márciusban megkötött, csaknem 20 milliárd euró értékű többoldalú hitelmegállapodás keretében. Emil Boc elmondta, hogy a jogszabálytervezet elfogadása azért szükséges, mert a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon nem tartható fenn. Arról biztosította a szenátorokat, hogy a kiemelt nyugdíjak újra számolása következtében csak a 3 ezer lej fölötti nyugdíjak értéke fog csökkenni, az ennél kisebb járandóságokat az újraszámolás nem érinti. A kormányfő közölte, hogy több mint 180 ezer kiemelt nyugdíjas van összesen az országban, egy részük szerinte „igaz ságtalanul” magas nyugdíjat kap. Példaként említette, hogy a román állam az összes nyugdíjasnak mindössze a 0,14 százalékát kitevő 8342 személy öregségi járandóságára 120 millió eurót költ, amiből 60 ezer átlagnyugdíjat lehetne finanszírozni. A kiemelt ny ugdíjak egy része eléri a havi 8500 eurót, míg a legalacsonyabb nyugdíj értéke 85 euró. A szenátus után a képviselőháznak is döntenie kell a törvénytervezet sorsáról. Leszögezte, az általa vezetett kabinet folytatja a humán erőforrással járó kiadások vis szaszorítását, olyan mértékben, hogy ezek a bruttó hazai termék (GDP) mindössze 8,7 százalékára rúgjanak, miközben jelen pillanatban elérik a 9,4 százalékot. Biztosította ugyanakkor az államfőt arról, hogy a kormány tagjai foglalkoznak az európai uniós pén zalapok minél hatékonyabb lehívásával, rámutatott azonban, hogy a folyamat nagyban függ a hatóságok forrásvonzási képességeitől.
