Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.21 . 9 És magyar kormányzati támogatással működik a szórvány szempontból fontos projektek között a munkácsi Szent István Líceum, a karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum, a kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Koordinációs Központja, illetv e a técsői Református Líceum. Támogatjuk más intézmények mellett a szórványóvodákat Szolyván, Huszton, Bustyaházán, Técsőn, Aknaszlatinán, Nagybocskón, Gyertyánligeten. Ha a sajátos memóriavesztés nem akadályozná, akkor mindezekre a Kárpátalja újságírója is emlékezhetne. A 2006ban a külhoni magyar szervezetekkel történt egyeztetések után kialakított nemzeti jelentőségű intézmények és programok között olyan stratégiai fontosságú kérdések szerepelnek, mint a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola, a Kárpá taljai Magyar Oktatásért Alapítvány által szervezett programok, a Kárpátaljai Református Egyház, az Illyés Gyula Színház, a Técsői Magyarok Oktatásának és Kultúrájának Fejlesztéséért Alapítvány szórvány programja, valamint számos líceum és alapítvány. Le het a kárpátaljai magyar szervezetek közötti „törzsi háború” fenntartásához ürügyet keresni, de észre kellene venni: valójában mindenkinek elege van már a sehová sem vezető gyűlölködésből. Az elmúlt évek azt mutatták, hogy az ukrajnai magyar közösség kellő en bölcs ahhoz, hogy érdekeit megfogalmazza és érvényre jutassa. És ha ez nem sikerült a politikai szervezetek révén, tették azok segítségével, akik meghallották a hangjukat. Nyilván nem véletlen, hogy minden politikai szereplőnél és szervezetnél nagyobb t ekintélye és súlya van Kárpátalján az egyházaknak, amelyek iskolákat tartanak fenn, szociáliskaritatív tevékenységet végeznek, amelyek munkája a közösség nyelvi és kulturális önazonosságának megőrzésére irányul. 2006 és 2009 között a közösség megmaradása szempontjából fontos kezdeményezésekre a kárpátaljai magyarságnak 600at meghaladó nyertes pályázatra adott több, mint egy milliárd forint támogatást a Szülőföld Alap, és közel egy milliárdot a Miniszterelnökség. Ehhez járul az elmúlt három évben az oktatá snevelési támogatás több, mint 1,7 milliárd forintja és a 2008ban bevezetett kapcsolattartási támogatás közel 200 milliós összege. A hazugságnak és a csúsztatásoknak a lap által teremtett erdejében rendet vágni gyakran tűnhet értelmetlennek, hiszen láth atóan sokkal nagyobb az érdekeltség a kreált mártíromság hamis képének fenntartásában. Nyilván folytatódik majd az „ügyek” gyártása, és sorozatban lehet majd olvasni „leleplező” cikkeket, hiszen nem számít a valóság, a tényszerűség, csak a lelkes igyekezet , hogy megfeleljenek az „elvárásoknak”. Tegyék – lelkük rajta. Eddig sem gondoltuk, ezért nem szeretnénk most sem az értelmetlen „törzsi háborúban” részt venni, a különböző kárpátaljai magyar szervezetek és azok vezetői címére megfogalmazottakra hadd reagá ljanak az érintettek. Ugyanakkor célszerű volna néhány tényt részletesebben kibontani: a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola a Szülőföld Alap legnagyobb összeggel támogatott programja Kárpátmedencei szinten is, és az elmúlt három évben több mint 210 millió forint támogatásban részesült, ehhez járult 2006tól a nemzeti intézményi finanszírozás és egyedi támogatások, amelyhez a budapesti oktatási tárca 2006tól még 390 millió forint támogatást adott. Vagyis hazugság úgy beállítani a tényeket, mintha a f őiskola csak a nemzeti intézményi körből részesülne évi 20 millió forintban, amikor csak a jelenlegi kormányzati ciklus kezdetétől a magyarországi kormányzati támogatás eléri a 700 millió forintot. Lehet sajnálni a magyarországi támogatást az ukrajnai ma gyar gyerekektől (bár ehhez azért erős gyomor kell), de sokkal inkább a kisdobronyi iskola első oktatási szárnyára és a kazánház tetőszerkezetére, valamint a tornaterem felszerelésére adjon támogatást a magyar kormány, semmint pártirodák kifestésére vagy p ártvezetők autóvásárlására. Ha a cikkírót a tények érdekelték volna, nyilván vette volna a fáradtságot arra, hogy megkérdezze Kisdobrony polgármesterét a tájház ügyében, és nyilván akkor megtudhatta volna, hogy a tetőszerkezethez szükséges anyagokat megvás árolták, hamarosan hozzáfognak a munkálatokhoz, és bármikor állnak elébe bármilyen ellenőrzésnek. A Kárpátalja című lap cikkírója nem csak az igazmondással áll hadilábon, de az újságírói etika sem a kenyere. Miközben azt állítja, hogy a Szülőföld Alap Iro da vezetője megtiltotta volna, hogy az általuk kért ügyekről információkat adjanak ki, addig amikor Badó Zsolt egyetlenegyszer (2009. október 28án) a Blagovist Alapítvány támogatásról érdeklődött, az Iroda tájékoztatta a lapot az Alapítvánnyal és a pályáz atával kapcsolatos információkról, jelezve, hogy a pályázat írójának személyes adatait és elérhetőségét csak a hozzájárulása esetén adhatjuk ki, ami a szükséges egyeztetések után meg is történt.
