Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.20 . 16 munkának” minősül. Kifejtette, a pedagógusok többsége valószínűleg azért vesz részt a vizsgán, mert nincs tudomása arról, hogy a minisztérium nem különített el pénzt a felügyelő tanárok kifizetésére, hisz úgy véli, a vizsgákon való felügyelet a tanárok kötelességei közé tartozik. Lucia Cojocaru szerint a pedagógusoknak tisztában kellene lenniük azzal, hogy „ki nem fizetett túlóráról van szó”. Mint mondta, 2008ban és 2009ben a szaktárca minisztériumi rendelettel utalt ki pénzt a felügyelő tanárok kifizetésére, amire idén nem került sor. vissza Szerző(k): Hírösszefoglaló Apadó egyházi lélekszám Krónika 2010. április 20. A partiumi római katolikus gyülekezetek erősebben tartották magukat, mint a protestánsok, 1992 után mégis súlyos veszteségeket könyvelhetett el mindkettő – derült ki Szilágyi Ferenc egyetemi oktató előadásából. Egyre kevesebben. Szilágyi Ferenc szerint az erdélyi történelmi egyházak a kivándorlás miatt veszítettek el híveket F otó: A szerző felvételeKizárólag saját kutatások eredményei azok az információk, amelyeket a történelmi egyházak partiumbeli demográfiai helyzetéről gyűjtött össze Szilágyi Ferenc, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem földrajz szakos tanára. Az oktató két éve dolgozik a felsőoktatási intézménynél, az idei egyetemi napokon nyolc éve tartó adatgyűjtésének eredményeit ismertette. A Partium első keresztény egyháza természetesen a római katolikus volt – kezdte előadását az egyetemi tanár. A térségben Szent István idején három egyházmegye alakult ki, a nagyváradi, az egri és az erdélyi, és ezek többkevesebb változással meg is maradtak egészen a 16. századig. A reformációkor aztán az egyházi rendszer összeomlásával a váradi egyházmegye meg is szűnt, a többi k özül is csak a székely gyülekezetek tartották magukat valamelyest. 1692ben, a katolikus restaurációkor Váradon ismét székébe ülhetett a római katolikus püspök, a gyülekezetek azonban csak ekkor kezdtek szerveződni. Sok német és sváb katolikust telepítet tek be a létszám növelésére, és számos román ortodoxot sikerült a (görög) katolikus hitre téríteni – mondta Szilágyi. Ugyanekkor jelentek meg a lutheránus, röviddel ezután pedig a kálvinista tanok, és meg is alakult a Tiszántúli Református Egyházkerület. E bben a térségben Erdélytől eltérően nem vált dominánssá az unitárius hit. Érdekesség, hogy sok román is felvette a reformáció tanait, bár a román történetírás szerint csak látszatra, miközben valójában ortodox liturgia szerint imádkoztak – a magyar történe lemkönyvek azonban ennek az ellenkezőjét állítják. 1900 és 1930 között a háború ellenére a katolikus közösségek még gyarapodtak. Trianon után aztán az addig működő szervezeti egységek szétdarabolódtak, később a kommunizmus az egyházmegyék számát is korlá tozta, a lélekszámról pedig igen kevés az adat. Az azonban biztos, hogy Bihar megyében – egyelőre csak ennek feltérképezésével végzett a kutató – csak a déli településeken csappant meg a hívek száma, az Érmellék robbanásszerű növekedést produkált. Ezt ne m mondhatja el magáról a református egyház: nekik nem sikerült a súlypontáthelyezés. 1992 és 2002 között azonban mindkét egyház hívei közül mintegy tízezren települtek át külföldre, drasztikusan csökkent a hívek aránya. Ezzel együtt az elmúlt száz évben a római katolikus egyház csak kétszázalékos, míg a református tízszázalékos csökkenést könyvelhet el. vissza Szerző(k): Nagy Orsolya
