Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztál ya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.19 . 24 építve vizionált 20 éves jobboldali hatalmat. Orbán Viktor eddig került e a konkrét nyilatkozatokat e témában és a Fidesz választási programja sem ad támpontot, mivel abban egy szó sincs a kettős állampolgárságról. Formálisan elképzelhető a kettős állampolgárság megadása anélkül, hogy az szavazati joggal járna - vélekedett la punknak Valki László nemzetközi jogász. Szerinte ennek azért sincs jogi akadálya, mert a téma két, egymástól független jogszabályt érint: az egyik az állampolgársági, a másik a választási törvény és bármelyiket meg lehet változtatni anélkül, hogy az a mási k módosítását szükségessé tenné. A szakembert annak kapcsán kérdeztük, hogy a jelek szerint a kormányt alakító Fidesz eldöntötte: korábbi terveivel ellentétben a határon túli magyarok számára biztosítandó kettős állampolgárság nem tartalmazná automatikusan az anyaországi szavazati jogot. Az új kormány külügyminiszteri posztjának várományosa, Martonyi János a múlt héten a Reuters hírügynökségnek adott interjújában ugyanis azt mondta: magyarok tízezrei élnek világszerte, akiknek van magyar állampolgárságuk i s, ám ez a lehetőség egyelőre nem adatik meg a szomszédos országokban élő magyaroknak, csak akkor, ha ebben az országban telepszenek le, vagyis egy adott időszakra állandó lakóhelyük van. Szerinte utóbbi "járulékos feltételek" megszüntetésével a szomszédos országokban élő magyarok végre egyenlő elbánásban részesülnének. Azt viszont hangsúlyozta: "a szavazati jog más dolog (...) mindig hangsúlyoztuk, hogy ez az egész kérdés nem a szavazati jogra összpontosul". Csakhogy a Fidesz nem mindig választotta ketté a kérdést, sőt. Máig emlékezetes Mikola István egykori miniszterelnökhelyettesjelölt egy, a 2006os kampány hevületében tett kijelentése, miszerint "ha most nyerni tudnánk, és utána az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnána k, húsz évre minden eldőlne". Annak idején sem volt azonban mindenki meggyőződve arról a jobboldalon, hogy ezt nyilvánosan is képviselni kell. Nem is maradt el az elhatárolódás: tudatták, hogy Mikola nem a párt politikáját fejtette ki. Az egyik legfontosa bb kérdés tehát továbbra is az, együtt járe az állampolgárság a szavazati joggal? A hatályos állampolgársági törvény kimondja: "A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetőleg megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet." Az általános és egyenlő választójog elvét pedig az Alkotmány rögzíti: "A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy (...) választó és választható legyen." Ha tehát - mint az Marto nyi nyilatkozata alapján valószínűsíthető - az új kormány az állandó magyarországi lakóhely kitételtől eltekint az állampolgárság megadásakor, nem kell megadnia a választójogot sem. Érdekes, hogy tavaly novemberben a Fidesz visszavonta a kettős állampolgá rság ügyében korábban az Országgyűlés elé terjesztett törvénymódosító javaslatát. Akkor egyik előterjesztőként a KDNPs Semjén Zsolt megjegyezte: a szocialisták olyan módosításhoz kötötték a javaslat elfogadását, mely "gyakorlatilag első- és másodosztályú állampolgárokra osztotta volna a magyarságot". Az MSZP egyébként tényleg csak akkor támogatta volna az elképzelést, ha garanciát kap a törvénymódosítás szövegében arra: választójogot csak az kaphat, aki életvitelszerűen Magyarországon él, és csak a köztehe rviselésben résztvevők legyenek jogosultak szociális ellátásra. Ez alapján akkor még a FideszKDNP tehát gondolkodhatott a szavazati jogban is, hiszen a Semjén által hiányolt teljes egyenrangúság nyilván csak akkor lenne lehetséges, ha a határon túliak sza vazati jogot is szereznek. A FideszKDNP által végül visszavont szövegtervezet indoklása a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatban úgy szólt: "Azt a feltételt, hogy az igénylőnek Magyarországon kell életvitelszerűen élnie (...) a jogosultakra vonat kozóan a módosítás törli a törvényből." A javaslat szerint lakóhelytől függetlenül kapta volna meg a magyar állampolgárságot az, aki beszéli a magyar nyelvet, illetve akinek felmenői (déd- vagy nagyszülői) között található egykori magyar állampolgár, azaz mindazokra kiterjesztették volna az állampolgárságot, akik a Trianon előtti Magyarország területén laknak. Az így állampolgárságot szerzett határon túliak választójogának megadása ezután lehetővé válna akár a választási törvény módosítása nélkül is, ugyani s elegendő a frissen megszerzett állampolgárság és egy állandó magyarországi lakcím, ezzel már bárki szavazópolgárrá válhat. Óvatosan a kérdéssel Nem véletlen, hogy a témáról hosszú ideje folyó vitában mindig kulcselem volt a szomszédos államok hozzáállás a a kérdéshez - hívta fel a figyelmet Valki László. Szerinte akármilyen megoldást is választ ez ügyben a következő kormány, illetve Országgyűlés, továbbra is megkerülhetetlen tényező lesz az érdemi egyeztetés a szomszédainkkal, hiszen a határon túli magyar ok számára bármennyire is indokolható a kettős állampolgárság megadása, figyelembe
