Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.16 . 33 parlamenti többség megszerzésére, ennek elnyerésének következményeit, valamint a Jobbik előretörésének okokozati össze függéseit. A FIDESZ az országgyűlési választások első fordulójában 206 mandátumot szerzett, ezáltal az abszolút parlamenti többséghez szükséges helyek számát 12vel haladta meg. A kétharmados többség elnyeréséhez 258 mandátum kell, a kérdéses 57 egyéni vá lasztókerületből mintegy 20 tekinthető biztosnak a győztes párt számára. A FIDESZ a második fordulóban is nagy valószínűséggel tartózkodik majd a túlságosan mediatizált kampánytól, amellyel támadási felületet nyújthat ellenfeleinek, és a személyközi kommun ikációra fektet majd az eldöntetlen választókörzetekben hangsúlyt – jelentette ki Bognár Zoltán. Kétharmados többség: igen vagy nem Székely István politológus kiemelte azt a tényt, hogy a kétharmados parlamenti többség megszerzése megnyitja majd az önkor mányzatok átcsoportosításának, a kisebb parlament létrehozásának, vagy akár a választási- vagy a médiatörvény módosításának lehetőségét a kormánypárt számára. Mindemellett az alkotmánybírák kinevezése és a képviselők mentelmi jogának felfüggesztése is kéth armadot szükségeltet. Nyilván, ha ezt a többséget a FIDESZ eléri, jobboldali állami berendezkedésre kerülhet sor, vélekedett Székely István, aki szerint ellenkező esetben ilyen nagymérvű változtatások csak egy másik párttal kötött kompromisszum nyomán való síthatók meg. Kérdésünkre a politológus elmondta, hogy bár kétesélyes a dolog, nagyobb a valószínűsége, hogy a FIDESZ megszerzi a kétharmados többséget a második választási fordulóban, mint annak, hogy nem. A második fordulót azzal a szlogennel lehetne le írni, hogy mindenki mindenki ellen – mondta Szász Alpár Zoltán. Szerinte a FIDESZ riválisainak nincs sok esélyük egymásnak passzolgatni választóikat: aki eddig nem szavazott a Jobbikra, ezután sem fogja megtenni, az LMPnek és MSZPnek pedig ez idáig nem s ikerült komoly egyezségre jutniuk. Ilyen körülmények között elég nagy a valószínűsége annak, hogy az állampolgárok választása a kétharmados többség túllépését fogja eredményezni. Bognár Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az 57 egyéni választókerületből, am ely még nem eredményezett mandátumot, a FIDESZnek 52t kell megszereznie a kétharmad eléréséhez. Abban az esetben, ha a FIDESZ minden egyéni választókörzetben viszi a pálmát, s csak a 20as budapesti kerületben nem, ahol az MSZP jelöltje 44,71%ot ért el a FIDESZ – KDNP jelöltjével szemben (6,37%), akkor két mandátum jár még neki az országos lista kompenzációs szavazataiból. Ha a kérdéses körzetekből tízet elveszt, akkor is nyer öt mandátumot az országos listáról, amely elegendő a minősített többség megszerz éséhez. Stratégiaváltás a határon túli magyar politikában A FIDESZ határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról Székely István a Szabadságnak elmondta: ismét beindul majd a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tevékenysége, amely a magyar kormány és a határon túli magyar közösségek közötti rendszeres és intézményesített kapcsolatok biztosítása érdekében jött létre 1998ban, de a szocialista kormánypárt nem működtette. Úgy véli, erősíteni fogják a SapientiaErdélyi Magyar Tudományegyetemet és általában a már létező határon túli programokhoz rendelt intézményi kereteket. Ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy a leendő kormánypárt az év végén lehetővé teszi majd a kettős állampolgárság leegyszerűsített megszerzését, bár szerinte ez a téma már nem bír akkora jelentőséggel, mint a 90es évek végén. Kérdésünkre Bognár Zoltán elmondta, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyekért a külképviseletek lesznek majd felelősek, illetőleg a státusirodák vállalják majd magukra a folyamodványok intézését, így az á llampolgárságot igénylőknek nem kell majd Magyarországra utazniuk. Szász Alpár Zoltán politológus szintén úgy véli: a kettős állampolgárság kérdése még ebben az évben vagy a jövő év elején napirendre kerül, de prioritással a kormányalakítás, az államfővála sztás és a gazdasági problémák kezelése bír majd. Vélemények a Jobbik erdélyi előretöréséről Székely István szerint a Jobbik politikai előretörése, szavazóbázisának hirtelen növekedése olyan aktuális problémákkal függ össze, mint például a gazdasági váls ág, a munkanélküliség, a roma kérdés, a leszakadó régiók, a bűnbakkeresés. Kifejtette: a Jobbik egy behatárolt politikai közeg, amelynek mandátumszerzési sikere ideiglenes konjunkturális okoknak tulajdonítható, de igazi társadalmi tartalékai nincsenek. Bog nár Zoltán úgy véli: a
