Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.16 . 14 ellenzők akkor is a legitimitás és a hitelesség hiányáról fognak beszélni, a politikus kiemelte, min den attól függ, hány magyar ember járul az urnák elé. Kétségtelen, ha a választók zöme elmegy, azzal teljesen demokratikus legitimitást nyer a magyar mini parlament, függetlenül minden bojkottól. Amennyiben a részvételi arány alacsony lesz, akkor is teljes en legális, törvényes és alkotmányos választásokról beszélhetünk, hiszen nincs érvényességi küszöb. Ha az utóbbi opció következik be, valóban felmerülhet egyesekben a kérdés: mennyire képviselheti legitimen ez a testület a teljes magyar közösséget. Kétségt elenül más eredménnyel bír, aki 80 százalékos részvétel mellett, nagy arányban nyer, mint az, aki csupán 30 százalékos választási kedv mellett kap 1015 százalékot. A politikus reméli, úgy, ahogy a magyarok tömegesen vállalták magyarságukat tavaly decembe rben, június 6án választási részvételükkel is megismétlik ezt, és kialakul egy olyan megkerülhetetlen, reprezentatív testület, amely előtt hatalmas feladatok lesznek, de bátran belevághat ezek megoldásába. vissza Túri Tibor Jeszenszky: barátok kellenek Magyarországnak Euractiv.hu 2010. április 16., péntek A FideszKDNP külpolitikai programjában zászlajára tűzte az euroatlanti irányvonalat, az érdekek hathatós érvényesítéséhez azonban elengedhetetlen a középeurópai összefogás, véli Jeszenszky Géza. A volt külügyminiszter szerint, ha elég erős barátságokat kötünk, akkor akár a BerlinPárizs tengellyel is felvehetjük a harcot. Az euroatlanti politika eszközei „Magyarországnak potenciális barátokra van szüksége, ah hoz, hogy érdekeit érvényesíteni tudja a potenciális ellenségek gyűrűjében.” – érvelt Jeszenszky Géza, a rendszerváltást követő első magyar külügyminiszter az új magyar kormány külpolitikájáról a Budapesti Corvinus Egyetemen. Hozzátette, hogy az Orbánkorm ány alatt a Visegrádi Együttműködés valószínűleg új lendületet fog kapni, azonban azt is kiemelte, hogy az ő véleménye szerint egy kibővített középeurópai összefogásra van szükségünk. „Ha egységesek vagyunk, akkor lehet meghatározó a szerepünk (…) és ha Franciaországnak, vagy Németországnak nem tetszenének [az elképzelések], akkor is kénytelenek lesznek elfogadni [ha a többség kiáll mellette].” – hangsúlyozta Jeszenszky. „Ha csak így működik ez a KeletEurópa, akkor így kell fellépni az érdekeinkért.” – tette hozzá. Az Antallkormány külügyére ezzel szembehelyezkedik a Balázs Péter által vezetett diplomácia álláspontjával. A leköszönő külügyminiszter az EurActivnak adott interjújában ugyanis leszögezte, „az Európai Unióban semmi olyat nem lehet keresztü lvinni, amivel Németország és Franciaország ne értene egyet”. „Ez egy íratlan szabály” – tette hozzá. Nyugat vagy Kelet? A külpolitika terén fontos az országgyűlési konszenzus, hiszen közös érdekekért kell kiállnunk a nemzetközi politika színpadán. Jes zenszky azonban elmondta, hogy a rendszerváltás óta egyetlen magyar kormány alatt sem valósult meg ez maradéktalanul. Ha sok tekintetben nincs is egyetértés, a főbb irányvonalak mentén a magyar pártok mindig is elkötelezettek és egységesek voltak . Az Antallkormány által meghirdetett három prioritás külpolitikája (euroatlanti integráció, szomszédságpolitika, határon túli magyarok helyzete) ma is érvényes. „Nem vagyok kritikátlan csodálója sem az USAnak, sem az Uniónak, azonban más alternatívánk nem kínálkozik.” - szögezte le Jeszenszky, szembehelyezkedve a Jobbik törekvéseivel, amely többek közt Oroszország felé nyitna. Jeszenszky szerint a Fideszkormány feltehetőleg jó kapcsolatot igyekszik majd ápolni az ázsiai országgal, de nem válik az orosz politika „egyoldalú kiszolgálójává”.
