Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.14 . 25 – Az iskolaügy is másképpen alakult a két városban. Marosvásárhelyen már azt is extrém követelésnek tekintették, hogy a Bolyai Farkas Gimnázium 1990 szeptemberétől, az új tanév kezdetétől magyar is kolává váljék, Szatmárnémetiben viszont már 1990 januárjától magyar iskolaként működött a Kölcseygimnázium. – Ez a két város vezetői közötti különbséget jelezte. Szatmáron a román kollégák, ha időnként értetlenkedve fogadták is a kéréseinket, lehetett ve lük tárgyalni, és meg lehetett találni a kompromisszumos megoldásokat. Szatmárnémeti akkor is nyitottabb volt, ma is nyitottabb, mint Marosvásárhely. Amikor két közösség politikai elitje párbeszédet folytat, általában nincsenek konfliktusok, ha viszont a p olitikai elitben nincs meg a szándék a kompromisszumos megoldások megkeresésére, konfrontáció alakul ki. Lám, Szatmáron párbeszéd és magyar polgármester van, Marosvásárhelyen pedig ma sincsen szándék arra, hogy a helyi vezetők bármiről kompromisszumos megá llapodást kössenek, román a polgármester, és megmaradt a feszültség. – Hogyan tekint ma az akkori szerepvállalására? – Jó lenne egyszer tisztán látni az akkori történéseket, de ma sincs betekintésünk az iratokba. Engem a hatalom arroganciája zavar a legi nkább. Különbség van a diktatúra és a mai világ között, de minduntalan azt érezni, hogy csak átalakult a hatalom. Megmaradt az a hatalmi góc, amelyik annak idején még Ceauşescu körül alakult ki. Ezért nem akarnak ma sem elszámolni a ’89es vérengzésekkel, a szatmárnémeti vagy marosvásárhelyi fekete márciussal. Én azután még három hónapot dolgoztam az RMDSZben, de a feleségem és a kislányom nem akart már hazatérni, és 1990 szeptemberében én is kértem a magyarországi tartózkodási engedélyt. Azóta is ott élek , és nem politizálok. vissza Szerző(k): Gazda Árpád Spanyolországból indulhat a válság új hulláma? Krónika 2010. április 14. Spanyolország lehet a következő válsággóc – idézi az [origo] a Financial Times által megszólalt atott elemzőket. A spanyol helyi bankok kemény árháborúba fogtak a lakosság befektetéseiért, ami alááshatja az egész bankrendszert, s ez Izlandhoz, Dubajhoz és Görögországhoz fogható pénzügyi vihart kavarhat. Spanyolországban a nagy hitelintézetek közötti árháború lehet a következő tömeges pénzügyi megingás katalizátora bankárok és elemzők szerint. A bukásnak leginkább a kis regionális bankok (spanyolul cajas) vannak kitéve, amelyek nem tudják tartani a lépést a nagyokkal, s bedőlésük a görögországihoz va gy az izlandihoz hasonló adósságválsághoz is vezethetne. A két legnagyobb spanyol bank a BBVA és a Santander kemény árháborúba fogott. Előbbi 4 százalékra emelte a betéti kamatát a múlt héten, hogy utolérje riválisát. Ezzel az árversennyel elszívják a bef ektetéseket a regionális bankoktól, amelyek így nem jutnak elegendő forráshoz. „Ez megöli a cajasokat” – reagált egy európai banki szakértő a lapnak. A regionális önkormányzatok által támogatott helyi bankok teszik ki a spanyol bankrendszer közel felét, sz ámuk (46) szintén jelentősnek számít. A legfontosabb tulajdonságuk mégis az, hogy hatalmas arányban fektettek be az ingatlanpiaci felfutásba a válság előtt, azaz bukásuk magukkal ránthatná az ingatlanpiacot is. A kisbankok forrásainak nagy részét a betétek jelentik, ezért a nagykereskedelmi hitelpiacra való átállás hirtelen változást hozna a bankrendszerben. Mivel a hitelpiacon gyenge szereplőnek számítanak, ezért állami (vagy önkormányzati) garanciák nélkül aligha lennének képesek forrást szerezni. A Mor gan Stanley becslése szerint 43 milliárd euró kiadást jelentene ez az államnak. A spanyol állam azonban már így is igencsak eladósodott, és a magas államháztartási hiány korlátozza a kiadások növelését. Amenynyiben az állam kisegíti a bajba jutott bankokat , úgy azt csak kemény megszorítások árán tehetné meg, különben a görög válság útjára lépne az ország. Az OECD adatai szerint 2009ben 9,6 százalék volt a deficit, míg az államadósság a GDP 66 százalékára hízik idén. vissza