Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.10 . 22 által vezetett kabinet kezdeményezésétől. Antal ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Norica Nicolai, a PNL alelnöke cs ütörtökön Sepsiszentgyörgyön kijelentette: a PNL nem támogatta jelenlegi formájában a kisebbségi törvényt. Norica Nicolai szerint a PNL jól együttműködött az RMDSZszel államigazgatási ügyekben, de nem az efféle „radikális jellegű igények” terén. Az RMDS Z által beterjesztett, a szenátus által hallgatólagosan elfogadott törvénytervezet 16 fejlesztési régió létrehozásáról szól, köztük az egyik Maros, Hargita, Kovászna megyéből állna. A tervezet szerint Romániában 16 fejlesztési régiót és 5 makrorégiót hozná nak létre. (paprika rádió) vissza Ajándékpénz – Józsa László, a Szekeres László Alapítvány elnöke: Semmiféle szabályzati kötelezettség nem írja elő, hogy mikor folyósítsuk a megítélt támogatásokat Magyar Szó • Pesevszki Evel yn2010. április 10., szombat A Magyar Nemzeti Tanács intézményeként működő Szekeres László Alapítvány 2007 óta a Szülőföld Alap több kiemelt támogatási programjának lebonyolítását nyerte el. A 2009. évvel bezárólag összesen 476 millió 94 ezer forintot k apott a vajdasági alapítvány a magyarországi alaptól továbbosztás céljából. A támogatások négy csoportba sorolhatóak: kis összegű támogatások, magyar – magyar kapcsolattartási támogatás, oklevélhonosítási támogatás és az úgynevezett egyéb támogatások. Miden vajdasági, sőt valószínűleg minden határon túli magyar közösség számára ismeretes, hogy milyen fontosak ezek a támogatások az anyaország határain kívül élő magyarság számára az önazonosság megőrzését, a fejlődést, az anyanyelv- és hagyományápolást illetőe n. A Szekeres László Alapítvány munkájával, illetve az általa kiírt pályázatok lebonyolításával kapcsolatban gyakran hallható a panasz, hogy a támogatások hosszú hónapos késéssel érkeznek. Lapunk nem egy elégedetlen pályázóval, kérvényezővel beszélgetett, akik szinte mind ugyanazt mondták: a pénzek rengeteget késnek, vagy meg sem érkeznek. Erről és a pénzek utóbbi három évben történő szétosztásáról Józsa Lászlóval, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével beszélgettünk. A Szülőföld Alap rendelkezésünkre bocsátott a az utóbbi három év összefoglaló elszámolásának tekinthető jelentést is, ez a háttéranyag szolgált alapul a beszélgetéshez. n A Szülőföld Alap döntéshozó kollégiumai minden évben a rendelkezésükre álló keret 10 százalékát kis összegű programok támogatásá ra fordíthatják, ezek lebonyolítására pályázati úton egy regionális szervezetet jelölnek ki, ez a szervezet Vajdaságban a Szekeres László Alapítvány. A szóban forgó kis összegű támogatások keretében az utóbbi három évben mekkora támogatást osztottak szét a vajdasági pályázók között, illetve hány pályázót támogattak összesen? – A három évben összesen 128 millió forintot osztottunk szét, amelyből 692 egyéni pályázó, vagy szervezet nyert támogatást. 2007ben 284, 2008ban 248, 2009ben pedig 160 pályázó része sült támogatásban. Bár a Szülőföld Alapnak három döntéshozó kollégiuma van: oktatás és szakképzés, kultúra, egyház és média, valamint az önkormányzati együttműködések és informatika kollégiuma, az MNT intézményeként működő Alapítvány hét célterületet külön böztet meg az összegek szétosztásakor. Ezek a hitélet, oktatás, közművelődés, tudományok, művészetek, helyi média, civil szervezetek rezsijellegű fenntartási költségei és eszközbeszerzései. A Szülőföld Alap kollégiumaitól beérkező összegeket egyként értelm ezzük, majd saját felbontásunk szerint írjuk ki a pályázatokat, évente kétszer. Azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy a 2008as évtől a pályázati keretbe nemcsak a Szülőföld Alaptól származó összegeket használtuk fel, hanem az MNT költségvetéséből is j elentős mértékben kiegészítettük. Ezzel jócskán sikerült megnövelni, nagyjából megkétszerezni a Szülőföld Alaptól származó forrást. Mindezt azért tettük, mivel szerintünk a vajdasági magyar civil szférát nem szabad vesztére hagyni. Rá kellett jönnünk, hogy a Szülőföld Alapból származó forrás elégtelen ahhoz, hogy itt egy normális támogatási ütemet sikerüljön beállítani. Ez a megállapítás még annak tudatában is igaz, hogy a vajdasági szellemi életet önkormányzati, tartományi és úgyahogy köztársasági forráso kból is támogatják. Amióta csak a Magyarországról határon túlra irányuló támogatások léteznek, azóta az igazolódik be, hogy ezek a források csak együttesen tudnak úgyahogy túlélést biztosítani a vajdasági magyar közművelődésnek és egyéb szellemi életnek.
