Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.10 . 20 sor ozatos megszegése és áthágása volt. Ugyanakkor a közgyűlés eldöntötte, hogy a párt belső ellenzéke erődének számító Bihar és Arad megyei szervezetek átszervezését kezdeményezi, annak érdekében, „hogy a jelenlegi elnökséggel egyet nem értő Bihar megyei ta gokat visszacsatolják a párt körforgásába”. Emellett az elnökség javaslatára a bojkott kezdeményezői, támogatói és a tavalyi OT határozatai ellen óvást benyújtó belső ellenzék tagjai ellen a fegyelmi eljárás beindítását is megszavazták. Minderről a belső ellenzék küldötteinek hiányában döntöttek a jelenlevők. >> Gergely Balázs reakciója >> A belső ellenzék egyébként azt kifogásolta, hogy a közgyűlést a vezetőség nem készítette elő megfelelően, aza z nem hívták össze a megyei szervezetek vezetőinek gyűlését, amely – az ellenzék szerint – az egyetlen legitim testület, hiszen az elnökségi testület hiányos volt az OT összehívásának pillanatában. Az OT elhalasztásáért Tőkés László EPképviselő is síkra s zállt az ellenzék érveivel egyetértve. Az ellenzék továbbá azt is nehezményezte, hogy a bukaresti törvényszék a tavalyi I. Országos Tanács határozatai ellen benyújtott óvást jóváhagyó döntésének indoklása hiányában hívták össze a közgyűlést. Az ellenzé k fellépése elleni eljárás már az Országos Tanács első felében elkezdődött, amikor is a küldöttek megszavazták a 13 Bihar megyei küldött kizárását a küldöttek soraiból annak okán, hogy nem tudni, hány taggal rendelkezik a Bihar megyei szervezet, mivel n em vetette fel tagságának névsorát a párt nyilvántartásába. Bár a napirendi pontok között szerepelt az alapszabályzat módosítása is, Kulcsár Terza József, a háromszéki szervezet vezetője az általa vezetett szervezet mellett a Kolozs, a Maros és a Hargita megyei szervezetek nevében azt a javaslatot tette, hogy a közgyűlés ejtse ezt a pontot, így nem hagynak támadási felületet a belső ellenzéknek, és megkímélhető a párt egy újabb pertől. A javaslatot egyhangúan elfogadták a küldöttek. Szász Jenő iróniával indította beszédét. „Első alkalommal utasította el egy párt közgyűlésének határozatait a bíróság. Azért történt, mert a romániai pártok, beleértve az RMDSZt is, nem sértett szabályt 20 év alatt” - mondta. Szerinte nem jogvita, hanem politikai vita marcan golja az MPPt, ezt a vitát pedig itt és most jelleggel, politikai döntésekkel kell rendezni. „Külső politikai csoportok törekvésének és akaratának rendeljüke alá az MPPt, avagy a szervezet önállósága mellett állunk ki? Megilletie a MPPt a szervezeti önvédelem joga?” - tette fel a költői kérdéseket Szász, majd szavazásra bocsátotta ezeket. A jelenlevők egyhangúan az MPP önállósága és önvédelmi joga mellett álltak ki. Majd az EMNT és az RMDSZ támadására tért rá. Szász szerint az EMNT elárulta a nemze ti pólust, amikor „összefogás” fedőnévvel kiegyezett az RMDSZszel, és elnöke, Tőkés László közös listán indult az európai parlamenti választásokon a szövetségi jelöltekkel. Még elmondta, az EMNTnek az volt a célja, hogy maga alá gyűrje az Székely Nemze ti Tanácsot és az MPPt, a két szervezet bekebelezésével szerette volna erősíteni pozícióját az RMDSZszel szemben, „vagy még inkább az RMDSZben” . Szász hozzáfűzte: „az EMNT az RMDSZ platformjává süllyedt. Az MPPt ért támadások pedig megerősítették a po litikai alakulatot abban, hogy jó helyen áll”. Majd egy rövid mea culpa következett: a pártelnök elismerte, hiba volt a tavalyi közgyűlésen szavazati jogot adni a meghívottaknak is, de akkor úgy gondolta, hogy senki nem fogja sajnálni a szavazók táborána k kibővítését. Ugyanakkor elismerte, hogy tévedett a tavaly december 1jei, Cotroceni palotában tett látogatása esetében is, mivel
