Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.09 . 12 "Kísérleteik megmutatták, hogy milyen irányba kell menni, s orsuk pedig azt mutatta meg, hogy hogyan és kivel nem lehet ezt véghezvinni" - zárja írását a Sme. vissza Balázs Péter: Rávezettük Brüsszelt a szlovákiai nyelvtörvény és az uniós szabályok kapcsolatára EurActive 09.04.201 0 Magyarország külügyminisztere a szlovákmagyar viszony kezelésében sikerként értékeli, hogy „a konfliktusokat soha nem hagytuk elmérgesedni”, és a vitába bevontuk a nemzetközi közvéleményt. Balázs Péter szerint sikerült az Európai Bizottsággal megértetn i, hogy a szlovákiai nyelvhasználat ügye „igenis EUtémává válhat”. A vitákat ráadásul úgy tartottuk diplomáciai mederben, hogy közben a Visegrádi Négyek együttműködése kiválóan működött, magyar vezetés alatt. • Kapcsolódó cikkek: o Reális és regionális külpolitika szükséges o Keleti Partnerség: Budapest nagyobb sebességre kapcsolt o Visegrádi Házak nyílnak majd világszerte o Keleti külügyminiszterek Budapesten o Körvonalazódik a Dunastratégia o Budapestre látogatott BoszniaHercegovina külügyminisztere o Szlovákmagyar találkozó félúton • EurActiv.hu o Exkluzív interjú Balázs Péter külügyminiszterrel Nagyobb betűméretKüldés emailbenKisebb betűméretNyomtatható verzióBalázs Péter 2009. április 20án, vagyis kicsit kevesebb, mint egy éve foglalta el a bársonyszéket a Bem rakparto n. A Bajnaikormányban betöltött külügyminiszterségért a KözépEurópai Egyetem (CEU) Nemzetközi Tanulmányok és Európai Tanulmányok tanszékének professzori és az EUbővítési Központ igazgatói posztját hagyta ott, melyet a választások után ismét elfoglal. Az EurActivnak adott interjúban Magyarország Európapolitikájának egy évéről beszélt. A külügyminiszterrel Kalmár Szilvia beszélgetett. A Lisszaboni Szerződéssel létrejött az EU külügyi főképviselőjének posztja. Sokak szerint a külügyminiszterek ezáltal há ttérbe szorulnak a Külügyminiszterek Tanácsában. Ön hogyan érzékeli, csökkent a tagállamok, így Magyarország érdekérvényesítési ereje az Unióban? A külügyminiszterek köszönik, jól vannak. A fő kérdés, hogy a főképviselő és annak most kiépülő apparátusa, beleértve a külügyi szolgálatot, mennyire fog megfelelni a várakozásoknak. A külügyekben általában véve is új szereplő Cathy Ashton. Minthogy az EU nagy tagállamai óvakodtak attól, hogy egy nagyon karizmatikus, és nagyon tapasztalt külpolitikust tegyenek erre a helyre, és egy bizottsági tagot emeltek főképviselővé, nem lehet azt mondani, hogy csökkent volna a külügyminiszterek szerepe, sőt épphogy nagyon is erős a tagállami hang. A kérdés inkább az, hogy a tagállami inputok hogyan állnak össze egy közös ségi outputtá. Vajon Cathy Ashton és a közeljövőben felálló külügyi szolgálat hogy fogja tudni belsőleg koordinálni ezt a sokszínű érdekkonglomerátumot? Valamint, ha ezt megtette akkor hogyan fogja tudni ezt kifelé úgy képviselni, hogy azt a partnernek elf ogadják? A külügyminiszterek szempontjából ugyanakkor lényeges változás, hogy kettévált az eddigi Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (ÁKÜT). 2002ben, a sevillai csúcson már szétválasztottuk a napirendet, de maga a Tanács csak most vált ketté. Bár így csupán bonyolult, technikai kérdésnek hangzik, ez egy nagyon lényeges változás. A Külügyek Tanácsától függetlenül ülésezik már az Általános Ügyek Tanácsa, melynek keretében megjelennek – ahol vannak - az európai miniszterek, ám ez a formáció egyelőr e keresi a szerepét.
