Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.08 . 33 támogatást kapnak a várostól, no meg, hogy az utcaneveknél sem kerültek hátr ányba, a fő utak még mindig román személyiségek nevét viselik. Dan Manolăchescu szomorúan állapította meg, politikusok politikai kérdésekről beszélnek, az etnikai megközelítés pedig kimerül a sajátos gondok sorolásában, nincs átjárás, empatikus viszonyulás egymás ügyeihez, így multikulturalitásra sincs esély. Közös ünnepekre, rendezvényekre lenne szükség, arra, hogy akár DélTirolban, a másik nemzet képviselőinek jelenléte legalább olyan fontos legyen egyegy megmozdulásunkon, mint a sajátunké — hangsúlyozt a. Távlatokat, megoldási lehetőségeket nem tudott felmutatni a beszélgetés, kiderült, a román politikusok, közéleti emberek az RMDSZ eltűnésében, a magyarság román pártokba tagozódásában látja a jövőt. S egyoldalú multikulturális szemléletüket tükrözte, h ogy a párbeszédről, közös pontok kereséséről szóló beszélgetés kizárólag románul zajlott. Farkas Réka, Háromszék vissza A hit erdélyi plázái Erdély maradt a hitnek földje. Nagyhéten sok ezren keresték az utat, amelynek ígér etét a húsvét hozta el. ÚMSZ, Ambrus Attila | 20100407 07:17:50nyomtat | elküld A pénzügyi válság társadalmi válságot okoz(ott). Kétségtelenül szegényebbek lettünk, kevesebb a pénzünk, s ezt a kevesebbet szinte kizárólag a számlák, adók, illetékek kifiz etésére, a mindennapi betevő biztosítására költjük. A pénzügyi válság társadalmi válságot okoz(ott). Kétségtelenül szegényebbek lettünk, kevesebb a pénzünk, s ezt a kevesebbet szinte kizárólag a számlák, adók, illetékek kifizetésére, a mindennapi betevő b iztosítására költjük. Elkerülhetetlene, hogy a krízis kulturális és erkölcsi válságban tetőződjék? Első látásra úgy tűnik, hogy az. Hiszen a forráshiány miatt csökken az állam, az önkormányzatok és mindenekelőtt a polgárok kulturális ráfordítása. Ez a zonban még nem egyenértékű a kultúra válságával. Ahol a művelődési élet hajtóereje a civil társadalom, az egyház, a sajtó, az iskola, ott a kulturális válság esélye csekély. Sőt, megnő a felszabadító, katartikus élmény iránti közösségi igény. A hitéletér t, közművelődésért felelős személyeknek csupán fel kell ismerniük, hogy mikor jelentkezik a helyi közösségekben a kulturális hajtóerő iránti szellemi kereslet. Merthogy a gazdaságitársadalmi válság közepette előbb vagy utóbb, de mindenképpen erőteljesen j elentkezni fog, az bizonyos. Ugyanis azok a válaszok, amelyeket a társadalom a krízis kihívásaira ad, alapvetően kulturális és morális indíttatásúak, a válság feltartóztatása, a megoldás mikéntje, a népszerűtlen, de szükséges lépések megtétele az örökölt és tanult viselkedési kultúrából fakad. Ez a kultúra a modern nyugati ember számára pedig letagadhatatlanul zsidókeresztény fogantatású. Arra gondolok, hogy a morális válasz ereje leginkább az idei húsvét hangulatából mérhető le. A hangulatból, amelyne k a jelképe Erdélyben nem a csokinyúl vagy a cukortojás. Haszna sem kereskedelmi profit. Azt már korábban megállapították a társadalomtudományok művelői, hogy a vallásgyakorlás jelentősége a kisebbségi helyzetben felértékelődik, az egyéni és csoportident itás megőrzésében fontos szerepe van. A társadalomtudományi logika, a történelmi tapasztalat és aktuális adatok egyaránt bizonyítják, hogy a kisebbségek, köztük a kisebbségi sorban élő magyarság, saját kulturális gyökereit a vallásában és annak intézményre ndszerében látja a legbiztosabban továbbélni – írja Tomka Miklós. A vallásnak ezt a szerepét bizonyítják a statisztikák is: az erdélyi magyarság három százaléka ateista, Magyarországon ez az arány 27 százalék. Erdélyben rendszeresen imádkozik a magyarság 70 százaléka, az anyaországban mindössze 38 százalék. A magyar identitás szerepe Erdélyben erőteljesebb, mint Magyarországon. Azaz a hitvesztés és nemzeti identitásvesztés között egyenes arányú összefüggés van. Ma a Kárpátmedencei magyarság nagyobb rés ze bevallja, hogy hitetlen. Nem ateista, annál több: istentagadó, aki számára a zsidókeresztény parancsolatok ledöntésre ítélt korlátok. Miért ne engedné meg Isten, hogy ezeknek az
