Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.08 . 24 Szerző(k): Hírösszefoglaló, MTI Vissza Bácskához! – Ada, Zenta és Magyarkanizsa az északbácskai fejlesztési körzethez fog tartozni – G17 Plusz: Kötelező alkoholtesztet a parlamentbe Magyar Szó Diósi Árpád 2010. április 8., csütörtök A húsvéti ünnepek után a regionális fejlesztésről szóló törvény módosítási javaslatairól szóló vitával folytatódott és botránnyal zárult a Szerbiai Képviselőház munkája. A vita során ugyanis Velimir Ilić, az Új Sze rbia párt elnöke több ízben sértegette a gazdasági minisztert. Dinkić jelezte, a kormány elfogadja a VMSZ indítványát, amellyel Adát, Magyarkanizsát és Zentát az északbácskai fejlesztési körzethez csatolják. Tavaly júniusban a Szerbiai Képviselőház hét s tatisztikai régióra osztotta Szerbiát: Vajdaságra, Belgrádra, Közép, Kelet, Nyugat- és DélSzerbiára, valamint Koszovóra. Ezt a jogszabályt a leghevesebben a bosnyák pártok támadták, ugyanis a sandžaki községeket két régióba osztották. A kormány időközbe n változtatott álláspontján, módosította a törvényt, erről vitáztak tegnap a honatyák. Amennyiben elfogadják a módosítást, Szerbiában a következő öt statisztikai régiót tartják majd nyilván: Vajdaság, Belgrád, Šumadija és NyugatSzerbia, Dél- és KeletSzer bia, valamint Koszovó. A 6 sandžaki község egy régióba fog tartozni. Az összevonásra azért volt szükség a regionális fejlesztési miniszter szerint, mert a középszerbiai régiók lakosainak száma jelentősen elmarad Vajdaságtól, Belgrádtól és Koszovótól, ahol is 2 millió, illetve 1,61,6 millió lakos található. – Az összevonással megközelítőleg ugyanakkora lesz a lakosok száma az egyes régiókban, és sokkal kiegyenlítettebbek lesznek az erőviszonyok. Ezzel a módosítással egyformán tudjuk majd fejleszteni a rég iókat – mondta Dinkić. Az ülésen felszólalt Pásztor Bálint, a kisebbségi frakció vezetője is, aki elmondta, hogy módosítási indítványt adtak be, amelynek értelmében Adát, Magyarkanizsát és Zentát az északbánáti helyett az északbácskai fejlesztési körzet hez csatolnák. Dinkić erre reagálva bejelentette, a kormány el fogja fogadni a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőinek indítványát. Pásztor Bálint ezzel kapcsolatban megjegyezte lapunknak, a körzethatárok visszaállításának harcában minden lehe tőséget megragadnak, és módosítási indítványokkal igyekeznek minden olyan jogszabályt megváltoztatni, amely összefüggésbe hozható a körzethatárokkal. – Indítványunkkal azt szeretnénk elérni, hogy a régiókon belüli körzetek kialakításánál vegyék figyelembe a földrajzi egységeket, a gazdasági bíróságok hálózatát, a gazdasági kamarák hálózatát és a telekommunikációs körzeteket, hiszen nem lehet egy fejlesztésről szóló törvényt rossz alapokra építeni, tudva, hogy a körzethatárokat 1992ben egy tollvonással vál toztatták meg. A szóban forgó 3 község így át fog kerülni az északbácskai fejlesztési térségbe – mondta Pásztor Bálint. Ebben a harcban a VMSZes képviselők első konkrét lépése az volt, amikor egy éve sikerült hasonlóképpen módosítani a gazdasági kamarák ról szóló törvényt. Pásztor Bálint szavai szerint ez a két lépés hivatkozási alapot fog jelenteni ahhoz, hogy a közigazgatási körzethatárokról szóló kormányrendelet is módosításra kerüljön, amiről már a jövő héten szólni fog a parlamentben. Kemény kritik ával és keresetlen szavakkal illette a módosítási indítványt, de legfőként a regionális fejlesztési minisztert Velimir Ilić, az Új Szerbia elnöke. A legtöbbször elhangzott szó a bűnöző és a hazug volt. Véleménye szerint a parlamenti eljárásban lévő módosít ási javaslat nem más, mint a bosnyák pártokkal való üzérkedés ára, hogy megszavazhassák a Srebrenicahatározatot. Felszólalásában a minisztert „zseninek” szólította és megvádolta, hogy miután tönkretett számos gyárat, a turizmusra tette rá kezeit, most meg „utászként” viselkedik és átrajzolja Szerbia határait. – Visszavonulhatna már. Ugyan mekkora végkielégítést kér, hogy elküldhessük önt valahova és végre dolgozni tudjunk? – förmedt Dinkićre Velimir Ilić.
