Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.08 . 16 Káčer ugyanakkor úgy vélte, a látogatás során kevés szó esett a két ország kapcsolatának árnyoldalairól, így Csehszlovákia 1968as megszállásáró l. Emlékeztett arra, hogy Európában két tragikus politikai rezsim létezett: a német fasizmus - melynek leverésében a Vörös Hadsereg is szerepet vállalat , valamint a szovjet kommunizmus. Megjegyezte, ahogy Németországnak is sikerült megtisztulnia, úgy a s zovjet kommunizmus örökségével is közösen kellene megbirkózni. Szerinte Szlovákiának nincs oka sem oroszellenességre, sem oroszpártiságra, kiegyensúlyozott viszonyra van szükség. Kijelentette, neki a szlovákorosz nyilatkozatnál, amelyben nem esik szó a 68'as megszállásról, sokkal inkább tetszik az, hogy Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök ma lerótta kegyeletét a katinyi tömegmészárlás emlékhelyén. Hozzátette, csodálja Lengyelországot, hogy ezt sikerült elérnie. Az orosz államfő a szerda esti órákban Prágába repült, ahol csütörtökön Barack Obama amerikai elnökkel aláírja a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló új szerződést (STARTIII). vissza A szlovák t örténelem kezdete a Kárpátmedencében Bumm.sk 20100408 Ki érkezett előbb ide, a szlovákok vagy a magyarok? Kik voltak a Kárpátmedence első lakói? Ezek a kérdések napjainkban annyira átpolitizálódtak, hogy az előző mondatban leírt földrajzi fogalom eg yesek szerint már nemzeti felhangokat hordoz. Ha a tudományos szempontot tartjuk szem előtt, az első kérdésre egyenes választ lehet adni: előbb a szlovákok, pontosabb elődeik, az ószlávok jelentek meg ezen a vidéken. A szláv őshaza A legelfogadottabb el mélet szerint a szlávok őshazája a Visztula, a Baltitenger, a Dnyeper és a Kárpátok határolta területen lehetett. A Kárpátmedencébe való beáramlásukról több elképzelés van. Legvalószínűbb, hogy a Kárpátok északkeleti hegyszorosain keresztül jöttek be. Az is lehet, hogy a többség a magas hegyeket kikerülve a mai Szilézián és Morvaországon át északnyugat felől érkezett. Mások szerint a szlávok balkáni vonulásának egy része az alsó Duna mentén északnyugatra fordult, hasonló úton, ahogy a magyarság zöme is né gy évszázad múlva. Végül elképzelhető, hogy a szlovákok elődei az északkeleti Kárpátokon át transzhumáló módon vették birtokba mostani hazájukat. Ez utóbbi esetben arról van szó, hogy az állattartók télen az alföldre, nyáron a hegyekbe vonulnak, és közben lassan vándorolnak. A magyar tudósok szerint ezzel a betelepülési folyamattal jöttek be a románok Erdélybe a 12. századtól kezdődően. A Kárpátmedence ókori népei A Duna középső folyásának a vidéke mindig is lakott hely volt. Számos kultúrát tártak fel a z írott történelmet megelőző időkből, de több millió éves régészeti leletek is tanúskodnak az előember itteni jelenlétéről. A legkorábbi írott forrásokban is lejegyzett nép ezen a tájon a szkíta volt. Négy évszázaddal időszámításunk kezdete előtt a kelták telepedtek meg itt. Bár már az ókorban eltűntek, érdekesség, hogy egy törzsük, a bojusok lettek Csehország névadói. A nevük az ország német megnevezésében ma is él(BohémiaBöhmen). Az időszámításunk kezdete utáni években a rómaiak hódították meg a vidéke t. Az etnikai kép is változott. Marcus Aurelius már germán markomannok ellen harcolt. A római uralom Pannóniában az 5. század elejéig tartott. A szlávok honfoglalása A szlávok a Kárpátmedencében valamikor az 5. század legvégén jelenetek meg, és a 8. szá zadig nyugaton egészen az Elbáig, délen pedig a Peloponészosz félsziget legalsó csücskéig jutottak be. Bár KözépEurópában azóta folyamatos a szláv jelenlét, Pannóniában később más népek is éltek.
