Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.08 . 11 alapszerződésről folyó alkudozásban (még 2000ben) ezzel „fizették ki” a belgákat, akik cserébe lemondtak néhány képviselői helyről az Európai Parlamentben. vissza Szalonképtelen gyűlölködők Karanténba zárják Belgi umban és Hollandiában a raszszistának, homofóbnak, xenofóbnak ítélt politikai erőket. E tekintetben teljes a hasonlóság a két ország között – egyebekben viszont találni apróbb különbségeket. Blahó Miklós Brüsszel| Népszabadság| 2010. április 8. | Belgium v allon részén a francia ihletésű Nemzeti Front nem elég erős ahhoz, hogy igazi válaszút elé állítsa a demokratikus pártokat. Ám Flandriában 2004ben, a helyi választáson 25 százalékos eredményt ért el a Flamand Érdek Pártja, amely nem sokkal korábban váltot t nevet és éledt újjá. Egy genti bíróság betiltotta ugyanis a Flamand Blokként tevékenykedő „rasszista és xenofób” csoportot. Ám a 2004es eredménnyel tetőzött is a Vlaams Belang népszerűsége, azóta tíz százalékot veszített a fl amand parlamenti arányából, és a tavalyi európai parlamenti választásokon is kisebb sikert ért el, mint korábban. Ennek oka, hogy a flamandok – kereszténydemokraták, szocialisták, liberálisok – cordon sanitairet (karantént) vontak köré. Minthogy ilyen körülmények között szóba sem j öhetett a jórészt bevándorlás- és iszlámellenes program megvalósítása, a hívek elfordultak tőle. A párt ideológusa, Filip Dewinter, akit a flamand Jörg Haidernek tartanak, nemrég a konszolidáció, a politikai korrektség felé kezdte közelíteni a Vlaams Belan got. De éppen ez kelt gyanút. A „korrektebb” szóhasználat nem feltétlenül takar tartalmi változást, így a karantént sem oldották még fel. Hollandiában inkább most szembesülnek azzal, hogy karanténra a gyakorlatban szükség lehet. A jobboldali liberálisok k özül 2004ben kivált Geert Wilders élesen iszlámellenes szólamai népszerűek, kivéve demokratikus pártok és a bíróság előtt, amely vizsgálja, mennyire alkalmas a retorika gyűlöletkeltésre. A Szabadságpárt vezére azonban a legkevésbé sem fogja vissza magát, esze ágában sincs a politikai korrektség ösvényére merészkedni. Szövetségesként fel sem merült: a holland politikai élet annyira töredezett, hogy a 150 fős, tízpárti parlamentben a kilenc szabadságpárti nem oszt és nem szoroz. Ám Wilders pártja júniusban a z európai parlamenti választáson előretört és Hollandia második legnagyobb politikai erejeként tűnt fel. S miután a kereszténydemokrata – munkáspárti koalíció februárban összeomlott az afganisztáni katonai jelenlétről kirobbant vita nyomán, június 9re kiír ták az általános választásokat. Március elején helyhatósági választást is rendeztek, amely így véletlenül az országos erőpróba nyitánya lett. A Szabadságpárt csak két helyen indult, Almereben és Hágában. Előbbiben nyert, utóbbiban második lett. Almereben a 39 fős városi tanácsba kilenc szabadságpárti jutott be, de a maradék harminc – jobb- és baloldali – hallani sem akar együttműködésről. S nagyjából ez a hozzáállás jellemzi a hágai képviselőtestületet is. Almere és Hága azt mutatta, hogy lehetséges az e lőretörés egész Hollandiában, ám ami azóta történt a két városi tanácsban, megtörte Wilders lendületét. Egy friss felmérés szerint a Szabadságpárt már csak a negyedik, jelenleg a vezért váltó Munkáspárt vezet a jobboldali liberális VVD és a kereszténydemok raták előtt. vissza Medvegyev nem kért bocsánatot Pozsonyban Közös nyilatkozat, valamint kilenc kormányközi, illetve cégek közötti gazdasági egyezség ünnepélyes aláírásával ért véget tegnap kora este az orosz elnök huszonné gy órás, hivatalos szlovákiai látogatása. Dmitrij Medvegyev és vendéglátója, Ivan Gasparovic pozsonyi államfő látta el kézjegyével az orosz – szlovák stratégiai partnerséget rögzítő dokumentumot, amelyben hangsúlyozzák, hogy a két országot a második világháb orú áldozatainak emléke és az a közös harc köti össze, amelyet a világégést kirobbantó erők ellen vívtak. Szilvássy József Pozsony| Népszabadság| 2010. április 8. | – A felek ezután is mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne éledjenek fel a nacionalis ta és más gyűlölködő ideológiák régi és új formái. Fellépnek mindazok ellen, akik igyekeznek bagatellizálni a nácik és híveik bűneit – szögezték le. A dokumentumban nem említik az 1968as, Csehszlovákia elleni katonai inváziót. Megbízható forrásaink szerin t a pozsonyi diplomaták igyekeztek elérni, hogy legalább egy mondattal legyen utalás erre a megszállásra is, ám orosz partnereik ettől is elzárkóztak. Így csupán az a megállapítás került a nyilatkozatba, amely szerint a történelmi események minél tárgyilag osabb értékelése és magyarázata a szakértők, ebben az esetben a szlovák – orosz történészek alkotta vegyes bizottság feladata. A pozsonyi elnöki palota előtt több tüntető óriásplakátot feszített ki, „1968. augusztus 21. Bocsánatkérést!“ felirattal.
