Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-31
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.31 . 24 – Persze, hogy látom, az erő Te vagy, az erő Én vagyok, és az összes olyan tenni akaró ember, aki a jobb jövő érdekében dolgozik. Nem szemlélődni kell, hanem dolgozni, tenni annak érdekébe n, hogy pozitív irányban változzanak a dolgok. Ha nem is sikerül rögtön kieszközölni ezeket a változásokat úgy, ahogyan szeretnénk, akkor is elmondhatjuk legalább azt, hogy mi megtettünk minden tőlünk telhetőt, és kitartottunk elveink mellett. Én végignéz tem Jugoszlávia széthullásának a folyamatát, és láthattam azt, hogy az emberek mindvégig abban reménykedtek, hogy majd valaki megállítja azt, ami történik. De nem állította meg senki, mindenki csak reménykedett. Én sem tettem akkor semmit, és ez a mai napi g bánt. Aztán azt mondtam magamnak, hogy gyerünk, tegyél valamit, mozdulj meg, mert enélkül biztos nem történik semmi sem. Tehát azok a bűnösek, akik tétlenek? – Ebben a helyzetben a bűnösség helytelen kifejezés. A kollektív felelősség létező fogalom, de a kollektív bűnösség nem. A bűnért felelned kell, a felelősség pedig morálisan kötelez arra, hogy megtegyél valamit. Mi mindannyian felelősek vagyunk, bűnösek viszont azok az egyének, akiknek bűnössége bebizonyosodik. vissza A Duna a gazdasági fejlődés kulcsa – Miloš Bugarin: A Dunának köszönhetően Szerbia fontos stratégiai partnerré lépett elő az egységes európai piac fejlődése terén Magyar Szó Beta, B92 2010. március 31., szerda Dunakonferencia volt tegnap Belgrádban , ahol egy európai uniós program, a Duna Stratégia fontosságáról esett szó. A rendezvényen felszólaltak a pályázatot átadó szerbiai vállalakozók is. A Duna Európa mindeddig kihasználatlan erőforrása, és rendkívüli lehetőség Szerbia számára, jelentette ki B ožidar Đelić , a szerbiai kormány európai integrációval megbízott alelnöke. Đelić felhívta a szerbiai vállalkozók és a helyi önkormányzatok figyelmét, hogy a Duna Stratégia keretében minél több projektumot adjanak át. Az eddig átadott pályázatok sem a mi nőség, sem a mennyiség tekintetében nem felelnek meg a Duna szerbiai szakasza nyújtotta lehetőségeknek, vélekedett Đelić, majd ismertette, hogy Szerbia 24 Duna menti községe közül csak 9 adott át pályázatot. – Kérdezem én a többi 15 község illetékeseit: emberek, mit csinálnak Önök? Mit tettek az elmúlt két hónapban polgáraikért? Ha valaki kapni szeretne valamit, annak egy kicsit igyekeznie is kell. Románia és Bulgária kezdeményezése nyomán az Európai Unió két évvel ezelőtt kezdte meg a Duna Stratégia kido lgozását. Az EU felismerte, hogy a Duna egy nagyon is jó megoldás lehet a gazdasági válság miatt kialakult problémákra – hangsúlyozta a kormány alelnöke. Eddig Golubac, Veliko Gradište, Petrőc, Palánka, Karlóca, Ópázova, Majdanpek, Negotin és Požarevac köz ségek adták át pályázatukat, derült ki Đelić összegzéséből, de fény derült arra is, hogy az első pályázatokat már áprilisban elbírálják. A Duna Stratégiát folyó év végéig teljes egészében kidolgozzák, majd várhatóan 2011 első felében elfogadásra kerül. Đ elić elmondta, hogy az EU valószínűleg figyelembe veszi Szerbia felvetését, hogy a Duna Stratégia eddigi három alappillére, a szállítás, a környezetvédelem és a kiegyenlített gazdasági fejlődés mellett a biztonságra és a tudásgyarapításra is hangsúlyt kell fektetnie. Szerbia három kapcsolódó esemény ötletét is megfogalmazta: a fiatalok Duna Találkozója az Exit zenei fesztivál ideje alatt, Dunakonferencia a projektek pénzeléséről és a Duna menti országok parlamentjeinek találkozója, számolt be a kormány ale lnöke, aki azt is közölte, hogy az IPAprojektumok keretében 2011ben 25 millió és 30 millió euró közötti összegben kerülnek pénzelésre Dunához kapcsolódó projektumok. Miloš Bugarin, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke szerint az országnak kötelessége a D unában rejlő lehetőségeket a gazdasági fejlődés fókuszába helyezni. – A Duna Stratégia kidolgozásával az EU első alkalommal adott helyet Szerbiának az unió térképén. Ez egyértelmű jel, hogy a Dunának köszönhetően Szerbia fontos stratégiai partnerré lépet t elő az egységes európai piac fejlődése terén – hangsúlyozta Bugarin.
