Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-31
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.31 . 9 Tartós, időtálló megoldásnak nevezték javaslatukat. Hogy mennyire az, tehát mennyire illik ide a címbeli mondás igazságmagva, arról a váradi magyarság azon része dönt, amely magánházban lakik, illetve az olyan társasházakban élők, amelynek a több i tulajdonosa valóban toleráns városban élőnek érzi magát. Kétségtelen, ha sok kétnyelvű tábla megjelenik, azzal elfogadottá válik mindez, s a nem magyar tanácstagok is vállszélességgel állnak majd a toleranciát is jelképező ügy mellé... vissza Megyeri Tamás Róbert Nem tudják, mi a parlament, de elutasították Reggeli Újság 20100331 Közvéleménykutatás is igazolta számos politikai elemző véleményét, mely szerint tavaly novemberben Románia polgárainak túlnyomó többsége ú gy mondott igent a kettő helyett egykamarás parlament bevezetésére és a törvényhozók számának háromszázra csökkentésére a népszavazáson, hogy valójában nem tudja, eszike vagy isszák a parlamentet, nem hogy a kamaráit. A Pro Democraţia Egyesület felmérésén ek eredményeit kedden tette közzé a civil szervezet elnöke, Cristian Pârvulescu egy közvitán, amit az alkotmánymódosításról tartottak. A megkérdezettek egyharmada tudta, hogy a parlament feladata a törvényalkotás. Ugyanennyien azt hiszik, hogy a parlament „felügyeli, jó irányba halade az ország”, és emeli az életszínvonalat. Tíz válaszadóból egy szidta a törvényhozást, a maradék 22 százalék szerint a parlamentnek vezető, illetve közképviseleti szerepe van, továbbá szociális és gazdasági feladatok ellátását is elvárják tőle. A kétkamarás parlament szerepéről a megkérdezetteknek 77 százaléka semmit sem tudott mondani, és ugyanennyien nem tudtak megnevezni egyetlen olyan országot sem, ahol a törvényhozásnak szintén van alsó- és felsőháza, mint Romániában. Pârv ulescu arra a következtetésre jutott, hogy a demokratikus döntéshozatalt elősegíteni hivatott népszavazási intézmény is vezethet végül az emberi jogokat sértő állásponthoz, ha a szavazóknak nincs kellő ismeretük a témáról, amiről véleményt nyilvánítanak. A z alkotmánymódosítás mikéntjéről tervezett vitán részt vettek az ellenzéki politikai alakulatok, nem kormányzati szervezetek és a szakszervezetek képviselői is, de a végrehajtó hatalom bírálatán kívül konstruktív egyeztetés nem történt. vissza M. Zs. A közmédiumok önállósága mellett érvelt a Magyar Rádió és a Duna Televízió elnöke is Budapest, 2010. március 30., kedd (OS) - Nem kapott "többségi támogatást" a közmédiumok közös szervezetbe vonásának gondolata egy Budapesten rendezett mai médiakonferencián. A kerekasztalbeszélgetésen az MTV ügyvezető alelnöke fogalmazott úgy: lehetségesnek tartja, hogy a közmédiumok feladataikat egy vállalaton belül lássák el. A Duna Televízió elnöke szakmai alapon utasította el a lehetséges összevonást. A Magyar Rádió e lnöke pedig azt mondta: ma nem az az elsőrangú kérdés, hogy milyen szervezeti struktúrában működnek a közmédiumok. Az a kérdés, hogy a következő kormányzat mit akar kezdeni a magyar médiarendszerrel. A Duna Televízió tizennyolc éve igyekszik igazolni ö nálló létének értelmét, nem sikertelenül – mondta a Napi Gazdaság című lap által szervezett médiakonferencián Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. A közmédiumok lehetséges összevonásának időről időre felröppenő hírével kapcsolatban Cselényi egy kérdést fogalmazott meg: össze lehete mindent mindennel vonni? "Nem hiszem, hogy ha összegyúrnák a közmédiumokat, sokáig megmaradnának együtt" - érvelt. Hozzátette: van igazság a bírálatokban, miszerint egyegy eseményen gyakran több közszolgálait st áb is jelen van. Ugyanakkor azt is tudomásul kellene venni, hogy másmás szolgáltatásra van szüksége a határon túli magyaroknak és a világ magyarságának, mint a Magyarország határain belül élőknek – mondta. "A feladatokat ezen a téren szépen meg lehetne os ztani" – érvelt a közmédiumok önállósága mellett Cselényi László. Megjegyezte: akik bírálják a Duna Televíziót, nézzenek utána, hogy Portugália, Törökország avagy Görögország mennyit áldoz arra, hogy önálló csatornák szolgálják ki e nemzetek világban élő nyelvi közösségeit. Such György, a Magyar Rádió elnöke egyáltalán nem gondolja, hogy "az összevonás csodaszer lenne és minden problémát megoldana". Sőt: adott esetben több kárral járhat, mint haszonnal. "Az egyes intézményeknek kötelezettségvállalá sai vannak. Léteznek vagyonok, dönteni kellene arról, leszneke jogutód cégek, vagy újakat alakítanak és egyik sem lesz a többi jogutódja. Ha rosszul csinálják, évekig tartó vergődéssel jár majd, siker nélkül, botrányokkal, cirkuszokkal" - szögezte le Such György. A három közmédiaelnök közül egyedül Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke látta egyértelműen úgy: a mai feladatokat egy médiavállalaton belül is el tudná látni a két köztévé és az egy közrádió. "Európa számos példája mutatj a, hogy egy vállalaton belül is megoldhatók és így valamiképpen csökkenthetőek
