Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.03 . 19 Szerbia és az IMF kapcsolata – Szecsei Mihály szaba dkai és Zoran Popov belgrádi közgazdászok eltérő véleménnyel nyilatkoztak a Nemzetközi Valutaalapról Magyar Szó Pesevszki Evelyn 2010. március 3., szerda Az utóbbi évben egyre gyakrabban tartózkodott Szerbiában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttség e. Ez azért van, mert a nemzetközi pénzügyi intézmény és a szerb kormány tavaly márciusban 3 milliárd euró összegű készenléti hitelről egyezett meg. Szerbia 2011ig szükségéhez mérten bármikor lehívhat ebből az alapösszegből. A legutóbbi tárgyalások egy hé ttel ezelőtt végződtek, ekkor az IMF jóváhagyta a készenléti hitel harmadik részletét, 350 millió eurót. Természetesen az IMF számos feltételhez köti a szóban forgó hitelt, ez dióhéjban takarékoskodást, az állami kiadások csökkentését jelenti a szerb kormá ny számára. Említést kell tenni arról is, hogy a szóban forgó nemzetközi pénzügyi intézményről nemcsak jót lehet hallani, a világ számos országában vonultak már fel az utcákon, tüntettek emberek az IMF ellen. Lapunknak Zoran Popov és Szecsei Mihály közgazd ászok fejtették ki véleményüket az IMFről, valamint Szerbia készenléti hitelének részleteiről. Röviden és tömören, mi a véleménye a Nemzetközi Valutaalapról,továbbá helyes lépésnek tartjae, hogy Szerbia hitelt igényelt a pénzügyi intézménytől? Szecsei M.: Egyértelműen jónak tartom, hogy Szerbia hitelt igényelt az IMFtől. Ez a legolcsóbb pénzforrás, amit országunk felhasználhat, és emellett újabb segítségre is számíthatunk. A Világbank, vagy az Európai Bank biztosan nem adott volna ilyen kedvezményeket . Szerbia rendes tagja az IMFnek, ezért számíthatunk arra, hogy a hazai gazdaságpolitika alkalmazkodását elfogadják és figyelembe veszik. Az már más kérdés, hogy Szerbia be fogjae tartani az IMF követelményeit. Nézzük csak meg az állami alkalmazottakat: az azért nem normális, hogy 550 ezer személyt alkalmaznak a közszférában. Állítólag karcsúsodni fog az állami apparátus, bár az elmúlt hónapokban erről csak beszélnek. Mindenféleképpen be kell tartani a követelményeket, valamint be kell fektetni a gazdaság ba, támogatni kell az exportot. Nem lehet, hogy Szerbia a társadalmi termék 15 százalékát exportálja, legalább 40 – 50 százalékát kellene. Szeretném megemlíteni, hogy Szerbiának rendkívül nagy a belső adóssága. Ez azért van, mivel nagyon nagy volt a kötvényk ibocsátás. Azt nagyon nehéz megválaszolni, hogy az IMF mit tud ezekről a belső adósságokról, vagyis tudjae, hogy milyen mértékben van Szerbia nemzeti jövedelme leterhelve ezzel az adóssággal. Ha ezt nem tudjuk, akkor a gazdaságpolitikai hatóeszközök végső hatását is nagyon nehéz kiszámítani. Az IMF valószínűleg abból indult ki, hogy itt most már béke van, ezért adottnak vélték a feltételeket a társadalmi termék növelésére. Z. Popov: Véleményem szerint nem volt jó ötlet igénybe venni az IMF készenléti hite lét. A világ legtöbb országa ma már megpróbálja elkerülni ezt a lépést. A közelmúltban az egyik rangos amerikai egyesült államokbeli napilapban megjelent egy közlemény, amelyből kiderült, hogy az IMF megváltoztatja politikáját. Mindez persze nem véletlen, ez a reakció a nagy elutasításra. Az IMF politikája valamikor jó volt, de már hosszabb ideje nem felel meg a világgazdaság, illetve a világ legtöbb országát jellemző gazdasági helyzet követelményeinek. Vegyük példának Kínát, Indiát és több más ázsiai orszá got, ahol sikerült bebizonyítani, hogy a sikeres gazdasági növekedést más módon is el lehet érni. Már hosszabb ideje úgy vélem, hogy Szerbiának nem kellett volna hitelt igényelnie az IMFtől. Amit így elér az ország, azt más módon is el lehetett volna érni , csak át kellett volna tanulmányozni a világban elfogadott gazdasági elméleteket. Mindig is kritikus voltam az IMFel kapcsolatban, mint ahogyan Szerbia 2000ben kezdődő gazdaságpolitikájával sem vagyok elégedett, az 1988 és 2000 közötti gazdaságpolitikár ól pedig ne is beszéljek, mivel az pusztító hatású volt. Persze az elmúlt 10 év gazdaságpolitikája nem volt annyira romboló hatású, de alig értünk el valamit. Az életszínvonal valamelyest emelkedett, ugyanakkor 1 millió ember elveszítette a munkáját, több mint 700 ezer ember szegénységben él, a perspektíva hiánya rátelepedett az országra, a korrupció formálisan legálissá vált. Ahhoz, hogy megoldjuk az ország problémáit, nincs szükség az IMFre, mindent meg tudnánk oldani a saját magunk erejéből is. Természe tesen ez rendkívüli munkát és a gazdaságpolitika módosítását jelenti. Származhate az országnak bármilyen kára a hitelből? Szecsei M.: Semmilyen kárunk nem származhat a hitelkonstrukcióból. Be kell tartani a szabályokat, ezt fel is vállaltuk, ebben az es etben semmiféle kedvezőtlen következményre nem kell számítani.
