Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.23 . 33 kommunista, de magát szocialistának valló munkásság és ifjúság a szocialista vívmányok és a szabadsági ntézmények ötvözéséből kívánt új rendszert teremteni. A "szocialista vívmányok" akkor az államosított nagyüzemeket, a földreformot és az oktatáskultúra fejlesztésével a társadalmi mobilitás jogát jelentették. Ezek "fordítása" a globalizált világban többé rtelmű. A demokrácia, mint szabadságintézmény meghatározása azonban Bibó gondolatrendszerének sarkalatos, ma is érvényes része. Más írásaiban a "szabadság felmúlhatatlan technikájá"ról ír. Ezt egyetemes emberi értéknek tekinti. "Egyetlen népről sem lehet feltételezni, hogy hiányzik belőle a szabadság igénye" - írja. Noha tételesen nem jelenti ki, mert nagy politikai esszéinek keletkezésekor erre nem volt szükség, de kétségtelen, hogy a demokrácia szabadságtechnikáján a parlamenti demokráciát, az ebből köv etkező többpártrendszert és önkormányzatiságot értette, és Magyarországon ezt tartotta elfogadhatónak. A Horthy rendszert "elején és végén félfasiszta, a kettő között autokratikus rendőrállamként" jellemezte. Megállapította, hogy Nyugaton "lassan, de bizt osan a szegények gazdagabbá, a gazdagok szegényebbé lesznek", a harmadik világban pedig "a nagyvagyon képződés korrupt és erőszakos folyamatának tehetetlen prédáival" rokonszenvezett. Kívánatosnak tartotta, ha "a gazdaság, a vállalkozás helyesen szabályozo tt". Nos, kire szavazna Bibó István? Hivatott elemzői megállapították, hogy gondolatvilága a szocialista, a liberális és a keresztény- konzervatív elemek sajátos ötvözete. Szégyenletes manipuláció lenne ezt megbontani, egyetlen elemet kiemelni a másik ke ttő rovására. Annál is inkább, mert a három nagy válsághelyzetben, a második világháború alatt, az 19451948 közötti időszakban és 1956ban mindig a felszín alá nézett, a politikai szereplőket tetteik és nem jelmezeik szerint ítélte meg. Három állítást me gkockáztatnék. Az első: Bibó az államtól "emberséget és mértéktartást" követelt. Bizonyára nem támogatna olyanokat, akikből akár az emberség, akár a mértéktartás hiányzik. A második: európai volt ízigvérig, Európa szívében (és nem feltétlenül közepén) lát ta, oda szánta hazáját. A harmadik: megvetette a "képzelt veszélyeket", de higgadtan, személyes szabadságát is kockáztatva nézett szembe a valódiakkal. Márton László - a szerző író / Népszava vissza Börtön székely zászló mi att? Erdélyma [ 2010. március 22., 20:30 ] [794] Börtönbüntetésre ítélhetik azt a férfi, aki kitűzte a székely zászlót a szovátai városháza bejáratához. Az ügyészség vádat emelt ellene, a zászlót azonban nem távolították el. „Jó performansznak szánt am, mint képzőművész" – mondta Tóth Ferenc. A főleg magyarok lakta kisvárosban az emberek nem tudják, hogy ki tette ki a székely lobogót, de a zászló ellen nincs kifogásuk. Az ügyészség büntetőeljárást indított a férfi ellen. Fasiszta, rasszista és idegen gyűlölő jelképek használatával vádolják. Ha bűnösnek találják, letöltendő börtönbüntetésre is ítélthetik. A székely zászló Hargita megye hivatalos zászlaja, de Székelyföld más régióiban is megtalálható több közintézményekben a román és az Európai Unió zász laja mellett. A Maros megyei Szovátán azonban szemet szúrt a székelyek jelképe. Sem az önkormányzat, sem a rendőrség helyi parancsnoka nem állt kameránk elé, így nem tudtuk meg, hogy mit gondolnak a városháza falára kihelyezett zászlóról. A lobogót azonba n nem távolították el, továbbra is ott lengedez az Európai Unió, a román nemzeti és Szováta város zászlói mellett. Csata Orsolya Duna Tv, Hiradó vissza
