Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.23 . 28 média effajta finanszírozását nem foghatjuk fel kiadásnak, sokkal inkább beruházásként kell rá tekinteni. Erre emlékeztette az önkormányzatokat is, melyek közül sok elhanyagolja a helyi média iránti kötelezettségeit. TomanovaMakanova kiemelte, hogy az önkormányzatokról szóló törvény kötelezi a községeket, hogy támogassák a helyi médiát, ezen belül a nemzeti kisebbségek nyelvén történő tájékoztatást, mert azok csak így tehetnek eleget feladatuknak, vagyis így tájékoztathatják a közösséget többek között a z önkormányzatok munkájáról. Kalman Kuntić segédtitkárral együtt Ana TomanovaMakanova bejelentette, hogy őszre ismét kiírják a pályázatot fiatalok ösztöndíjazására, olyan szakok esetében, melyekre a médiának szüksége van. Tehát nemcsak újságírók ösztöndí jazásáról van szó, hanem minden olyan szakról, mely kapcsolódik a tájékoztatáshoz. Az ösztöndíjas fiatalok lehetőséget kapnak gyakorlatra egyegy médiaházban, majd tanulmányaik befejezésével munkalehetőséghez jutnak. A kedvezőnek tűnő pályázattal tavaly ku darcot vallott a titkárság, ugyanis a 3 milliós keretösszegű pályázatra csupán egy médiaház, a Hrvatska riječ, valamint két polgári csoportosulás jelentkezett. A titkárság képviselői remélik, hogy idén többen élnek majd a lehetőséggel, és nem lesznek kényt elenek a pénzt felhasználatlanul visszajuttatni a költségvetésbe. vissza Lassú magyarosítástól félnek a románok Nyugati Jelen Kedd, 2010. március 23., 11.00 Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox érseke szerint a két megye bizonyos, magyar többségű településein a románok „lassú elmagyarosításnak” vannak kitéve, és szociológiai tanulmányra lenne szükség, hogy felmérjék, „hány román vesztette el román anyanyelvét”. „Vannak települések, ahol a románok csak Istennel beszélnek románul, a templomban” – nyilatkozta Ioan Selejan. Mint mondta, a románoknak bizonyos elszigetelt, többségében magyarok lakta településeken arra kényszerülnek, hogy megtanuljanak magyarul. „Az, hogy a románok elvesztik anyanyelvüket, nem azt j elenti, hogy valaki veri, vagy űzi őket, de a közintézményekben nem nagyon beszélnek románul, vannak olyan polgármesteri hivatalok, ahol csak magyarul beszélnek, vannak olyan községek, ahol nincs román tannyelvű iskola, így arra kényszerülnek, hogy megtanu ljanak magyarul, és a magyarosítás lassan zajlik” – fejtette ki Selejan. Kovászna és Hargita megye ortodox érseke szerint szociológiai kutatást kellene végezni, hogy felmérjék, „ebben a térségben hány magyar vesztette el anyanyelvét, és hány román vesztet te el román anyanyelvét”. „Sajnos, vannak olyan románok Romániában, akik elvesztették anyanyelvüket” – mondta Selejan. Feltette a kérdést: a magyarokat miért nem kötelezi senki, hogy megtanulják az állam hivatalos nyelvét, de kérik a magyar nyelv hivatal osítását, miközben a román állam szakképzett tanárokat fizet, hogy a magyar gyermekeknek az iskolában 12 éven át megtanítsák az állam nyelvét. Selejan szerint a világ bármely országában az állampolgárság megszerzésének feltétele, hogy beszéljék az állam h ivatalos nyelvét, és Romániában több mint kétmillió idegen nyelvet beszélő személy van. „Minden országban, amelynek állampolgárságát meg akarod szerezni, ha nem ismered az állam nyelvét, nem kapod meg. Országunkban több mint kétmillió idegen nyelvet beszé lő személy van, olyan románok, akik Európa minden sarkában megfordultak, és akik képesek voltak az illető ország nyelvén köszönni, igét ragozni. Ha egy magyar (a két megyéből – szerk. megj.) egy románt alkalmazna, az jószántából megtanulna magyarul, hogy t udja őt köszönteni, köszönetet tudjon mondani annak, aki munkát adott” – vélekedett Selejan. Mint mondta, azon községek közé, ahol a románok elvesztették anyanyelvüket, Hargita megyéből Kászonimpér, Kászonaltíz, Bükklok, Kovászna megyéből Doboly és Vargya s tartozik. vissza (Mediafax)
