Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.22 . 14 Tíz év alatt 19 százalékkal csökkenhet a szlovákiai és az erdélyi magyarok száma Felvidék.ma 2010.03.21. Tíz év alatt kilenc százalékkal csökkenhet a szlovákiai és az erdélyi magyarok száma - derül ki az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKIK) legújabb kötetéből, amelyet másik két tanulmánykötettel együtt mutattak be pénteken Budapesten. Nincs politikai stratégia arra, hogyan lehetne visszakapcsolni a magyar nyelvű k özösség életébe a határon túli magyar népességből a többségi nemzethez csatlakozókat, az asszimilálódókat, továbbá az elvándorlókat - jelentette ki Kiss Tamás, a „Párhuzamok és különbségek - A második világháború utáni erdélyi és szlovákiai magyar népesség fejlődés összehasonlító elemzése” című tanulmánykötet egyik szerzője a könyvbemutatón. Gyurgyík László, a kötet szlovákiai magyarokkal foglalkozó részének szerzője arról beszélt, hogy a helyi jellemzők alapján némileg eltérő módszerrel kiszámolták a szlová kiai és a romániai magyarság várható létszámbeli csökkenését. Ennek alapján a 2001es népszámlálási adatokhoz képest 2011ben mindkét országban ismét esedékes népszámlálások nagyjából 9 százalékos fogyást fognak mutatni. A szlovákiai magyarok létszáma már most félmillió alatt van, és Gyurgyík László számításai szerint 2011ben 460490 ezer fő között lesz. A kötet további újdonsága, hogy a két demográfus szerző a magyar nyelvű romák helyzetével is foglalkozik. Réti Tamás, a Kincses Kolozsvár - ma című köte t szerkesztője arról beszélt, hogy a határon átnyúló, Európai Unión belüli gazdasági együttműködések számára hasznos háttéranyagokkal szolgálnak a kötet adatai. A helyi közgazdászok által megírt gazdasági tanulmánykötetből kiderül, hogy kedvező földrajzi f ekvése és műszaki egyeteme miatt az erdélyi nagyváros folytatni tudja majd 2004ben kezdődött jelentős gazdasági erősödését a nemzetközi gazdasági válság kedvezőtlen hatásai ellenére. Törzsök Erika, az EÖKIK elnöke hozzátette, Kolozsvár tervei között szer epel, hogy pályázzon az Európa kulturális fővárosa címre, ezért figyelnek a pécsi tapasztalatokra. Az unión belüli együttműködéssel foglalkozik az EÖKIK harmadik friss kötete is. A szlovák gazdaság és DélSzlovákia magyarlakta vidékeinek fejlődése az EUc satlakozás óta című tanulmány szerzője, Renczes Ágoston elmondta, hogy Szlovákia 2004től kezdődő gyors gazdasági fejlődésének megtorpanása a nemzetközi gazdasági válság hatására beszűkült exportpiacoknak tulajdonítható. A határ menti régiók pedig egyértel műen húzó hatást tudnak gyakorolni egymásra - vélekedett. vissza Román nagygyűlés Maroshévízen: "Székelyföld nem létezik!" Krónika 2010. március 21. A magyar többségű megyékben élő románok „elnyomására”, „elüldözésére” és „elmagyarosítására” kívánták felhívni a figyelmet szombaton a Maroshévízen tartott román nagygyűlés résztvevői, amelyet a Kovászna, Maros és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma válaszként szervezett az egy héttel korábban tartott székely nagygyűlésre. A h elyi kultúrházban megtartott rendezvényen több mint hatszázan gyűltek össze – legtöbben más megyékből, buszokkal érkeztek a helyszínre – , köztük a NagyRománia Párt (PRM) vezéregyéniségei, Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar, valamint Victor Ponta, a Sz ociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A magyarellenes szónoklatokban bővelkedő rendezvény különösebb rendbontás és zavargás nélkül zajlott le, annak köszönhetően, hogy a híresztelések ellenére a Székely Gárda képviselői mégsem jelentek meg a rendezvényen, il letve mert Maroshévíz lakossága – mind a magyarok, mind a románok – tisztes távolságból figyelték az eseményeket. Érkezésünkkor Maroshévíz főutcáján hosszú autóbuszsor fogadott, de a főtérről leágazó mellékutcákban is nehezen lehetett parkolót találni, me rt a helyeket elfoglalták az idegen megyékből érkezett gépjárművek. Három autóbusznyi „elnyomás alatt élő román” érkezett Maros megye falvaiból, azokból, amelyeknek lakói cselekvő részesei voltak a húsz évvel ezelőtti „fekete márciusi” eseményeknek, de jöt tek Dolj, Prahova, Iaşi, Vaslui, Botoşani, Máramaros, Temes, BeszterceNaszód és Kolozs megyéből is. A buszok többségén a NagyRománia Párt (PRM) jelképe volt látható, a járművekkel érkező „erősítés” is főleg a nagyromániások zászlóját, illetve a trikolór t lengette. Néhányan „Erdély román föld” (Ardealul pământ românesc) táblát emeltek a magasba. A tömeg a felújított kultúrház előtt gyülekezett, míg a házigazdák a négysávos főutca szemközti oldalán szemlélték az eseményeket.
