Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.20 . 40 vezetésével Hitlernél tiltakozott, aminek hatására a magyar alakulatok előrehaladását megállították. A határvonal pontos megállapítását tárgyalásokra és vegyes tagságú határkijelölő bizottság munkájára bízták, amelyre csak 1939 áprili sában került sor. A könyv bevezetőjéből kiderül, hogy a "kis háború" eseményei a legújabb kori szlovák történelem fehér foltjai közé tartoznak. 1945 óta ez a téma "tabu" témának számított. Az iskolákban sem tanítani, sem beszélni nem lehetett róla. A szerz ő szerint ezért nem meglepő, hogy ezekről az eseményekről a nyilvánosság csak keveset, a fiatalság pedig jószerével semmit sem tud...” Az akkori szlovák hadseregről a következő adatok tanúskodnak: „ A volt csehszlovák hadseregben kb. 13 000 tiszt szolgált. Ebből csak 420 szlovák, míg a 140 tábornok közül csak egy volt szlovák származású. A szétválás után a szlovák hadsereg főparancsnoka Ferdinánd Čatloš lett. Felhívásaiban arra kérte a tiszteket, hogy akiket valamilyen kapcsolat fűz Szlovákiához, szolgál ja nak tovább a szlovák hadseregben. A cseh és a ruszin katonák elvonulása után a 20003000 fős ezredek létszáma 70400 főre csökkent. A magyar csapatok támadásának elhárítására három katonai csoportosulást hoztak létre, amelyekhez negyedikként az iglói repül őtéren tartózkodó légierő csatlakozott. Szlovákia területén 358 db legkülönbözőbb rendeltetésű repülőgéptípus volt, ezek közül körülbelül 82 db volt bevethető állapotban, ennek fele az iglói reptéren állomásozott. Óriási hiány mutatkozott a jól képzett pi lótákból is. A repülőrajok feltöltése folyamatosan történt, ahogy a szlovák pilóták visszaérkeztek a cseh területekről.” A bombázás napjáról pedig így ír: „Igló repülőterének bombázásában 8 magyar JU86os bombázógép vett részt az eredetileg kiküldött 16 h elyett, mivel egy részük eltévedt vagy téves célpontot bombáztak. Iglón 40 gép állt a hangárok előtt, ebből 10 kisebb károkat szenvedett. A bombák a reptérre és a város azzal szomszédos részeire estek. A szerző leírásából kiderül, hogy se légi figyelő, se riasztószolgálat nem működött ebben az időben a városban. A bombázás közben az egyik szlovák pilóta a repülőgépéhez futott és sikerült felszállnia. Teljes gázzal repülve Branyiszkó térségében utolérte a magyar bombázókat, amelyekre tüzet nyitott, de talála tot nem ért el. Szlovák részről szerencse a szerencsétlenségben, hogy bár a bombázás alatt a város főterén éppen egy szlovák tüzéregység kocsioszlopa tankolt a benzinkútnál, ahol a kocsik összetorlódtak, oszlopuk végighúzódott az egész városon, őket nem ér te találat. Az iglói repülőtér szlovák parancsnoka, Ján Ambruš már Ungvár és Budapest bombázását szervezte, amikor megjött a hír a harcok leállításáról. Ennek ellenére a működő hadigépezetet menet közben nehéz volt leállítani. Néhány szlovák gép már csak R imaszombat és Miskolc bombázása után értesült a fegyvernyugvásról, de az általuk okozott károk jelentéktelenek voltak. Megjegyzem, nem elhanyagolható szempont, hogy egy Budapest elleni bombázás a két állam közti határincidens kiszélesedéséhez vezethetett v olna. A szlovák repülőerők fölösleges veszteséget okoztak volna maguknak, ugyanis a magyar főváros védelmére vadászrepülőket ren deltek. A magyar légelhárító ütegeket készültségbe helyezték egy esetleges támadás ellen. Budapest túl nagy célpont lett volna, a politikai és a közhangulat ijedtségén kívül komolyabb károkat nem tudtak volna elérni.” vissza Pélmonostoron tanácskozott a kis MÁÉRT Felvidék.ma • 2010.03.21. Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a Határon Túli M agyar Szervezetek Fórumának, ismertebb nevén a kis MÁÉRTnak a tanácskozása március 20án, a baranyai Pélmonostoron. A házigazda szerepét a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége töltötte be, Jakab Sándor elnök mellett Pasza Árpád tiszteletbeli elnö k, Jankovics Róbert ügyvezető elnök valamint a két fiatal alelnök, Andócsi János és Kriják Krisztina vállaltak oroszlánrészt a találkozó előkészítésében. A Magyar Állandó Értekezletet a magyar kormány 2004 novemberében, a december 5i népszavazást megelőző en hívta össze legutóbb. A népszavazás után a VMSZ akkori elnökének, Kasza Józsefnek a kezdeményezésére 2005. január 56án találkoztak a határon túli magyar szervezetek legelőször Szabadkán, ezután Bécsben, Marosvásárhelyen, legutóbb pedig 2007. szeptembe r 1jén Párkányban tanácskoztak a fórum tagjai. Mint Jakab Sándor, a HMDK elnöke elmondta, a mai találkozóra meghívást kaptak mindazok a szervezetek, amelyek a fórumban eddig tevékenykedtek, sajnos Kárpátaljáról, Ausztriából és Szlovéniából különböző objek tív okok miatt nem jöhetett résztvevő, de a legnagyobb határon túli magyar közösségek vezetői szerencsésen megérkeztek. A Magyar Koalíció Pártját Duray Miklós stratégiai alelnök és Berényi József elnökhelyettes képviselte. A legközelebbi találkozó helyszín éről és időpontjáról a HMDK fog egyeztetni a fórum résztvevőivel, felmerült, hogy Pécsett, a Kultúra Európai Fővárosában, vagy Szabadkán a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása alkalmából találkozzanak a fórum tagjai egymással. vis sza
